munka

Az Egyesült Államokbeli Santa Fe városában minden évben megrendezik a Zozobra-ünnepet, ahol egy hatalmas, több emelet magas bábut égetnek el a város lakói. Az esemény előtti hetekben a lakosok feljegyzik félelmeiket, nehézségeiket, konfliktusaikat, és bedobják ezeket a városban elhelyezett dobozokba. A leveleket végül összegyűjtik, és begyömöszölik a bábuba. A Zozobra-égetés ma már évente több mint 60 ezer látogatót vonz, és a résztvevők által leadott „gondok” mennyisége – a levelektől a régi dokumentumokig – évről évre több tonnányi papírt tesz ki, így a közösség kollektív „teherleadása” szó szerint mérhetővé vált. Míg az első Zozobra alig két méter magas volt, a mai változat rendszerint meghaladja a 15 métert, amivel az egyik legnagyobb évente megépített ünnepi bábu a világon. Ha szeretnél a témáról többet hallani, itt megteheted!

Egy akusztikai kutatásban kimutatták, hogy a 64 és 528 Hz közötti hangfrekvenciák különösen erősen csökkentik a szívritmust és a stresszhormon-szintet. Itt jön az érdekesség: ez a két tartomány tökéletesen illeszkedik a hagyományos tibeti hangtálak és az egyes gregorián dallamok természetes rezgéséhez.

Winston Churchill történelmi alakját a második világháború tette ikonná. Felemelkedése azonban nem egy előre megírt hősi ív volt, a megbékítés politikájának látványos kudarca nyitotta meg előtte az utat. A müncheni egyezmény illúziója után világossá vált…

Koppenhága, Szingapúr vagy Bécs várostervezésekor a szakértők nemcsak a közlekedést, hanem a békét is figyelembe veszik. Szingapúrban például a lakónegyedeket úgy tervezték meg, hogy mindenki 10 percre legyen egy nyugalmi ponttól, legyen az egy kis park, vízfelület vagy egy árnyékos ülőhely.

Tudtad, hogy bizonyos madárfajok nemcsak egy-egy területet védenek a hangjukkal, hanem kifejezetten a békét tartják fenn? Az ausztrál tündérmadaraknál például a közös éneklés nem csupán párkeresésre, hanem feszültségoldásra is szolgál.

Torontóban hetente több száz ember gyűlik össze, hogy együtt énekeljen – kották nélkül, spontán módon. Ők a Choir! Choir! Choir!, egy közösségi kórus, ahol nincs versengés, csak közös élmény. Bárki becsatlakozhat, bármilyen hanggal – a lényeg az együttlét.

A Wikipédia ma a világ egyik legnagyobb tudásforrása, de amitől igazán különleges, az a közösség, ami mögötte áll. Több mint 280 ezer aktív szerkesztő dolgozik rajta önkéntesen – nincs központi irányítás, mégis működik.

Kevesen vannak, akikről annyira megosztó kép él a világban, mint Soros Györgyről. Egyesek szerint jótékony mecénás és a demokrácia támogatója, mások szemében a globális háttérhatalom arca. Életútját a túlélés, a bevándorlás, a szellemi kíváncsiság és – sokszor elfelejtjük – a közösségekhez való különös viszony formálta.

A természet felfedezése mindig is közösségi élmény volt – még akkor is, ha egyetlen ember története mutatja meg, milyen erő rejlik ebben. Juhász Árpád geológus élettörténete pontosan ilyen: kilenc évtizede figyeli, kutatja és tanítja a Földet, miközben nemcsak a bolygó rétegeit, hanem az emberi közösségeket is figyeli.

Japánban egyre több az egyedül élő ember, de az országban megszületett egy különleges válasz erre: a „kodomo shokudō”, vagyis a gyermekétterem-mozgalom.

Két vállalat, két világ, mégis egy közös tanulság: a közösség formál, erősít és összekapcsol. Somogyi András, a Bosch csoport magyarországi és az Adria régió humán erőforrásért felelős alelnöke és Kónya László, a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary ügyvezető igazgatója megtapasztalták, hogy a kötetlen beszélgetés és a másik üzletének megértése képes hidat építeni a különböző háttérrel rendelkező cégek között. 

Augusztusi éjszaka volt, amikor Magdi egy kórházi ágy mellett virrasztva megtudta: kisfiának, Bercinek akut leukémiája van. Néhány órával korábban még a vidámparkban nevettek, most pedig egy másik világ kapuja csapódott rájuk

Koppenhága közepén, egy egykori katonai bázison jött létre a Christiania nevű önálló közösség, több mint 50 éve. 1971-ben fiatalok és alternatív életmódot keresők békésen elfoglalták a területet, és nem hivatalos engedéllyel, de konszenzusban próbálták megteremteni a saját városrészüket, saját szabályokkal, közös tulajdonnal és döntésekkel.

Hogyan hat a világítás az idegrendszerünkre, és miért tűnhet lila árnyalatúnak a szürke fal, amikor felkapcsolod a lámpát? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Betone Business legújabb epizódjában.

A méhek világa az egyik leglenyűgözőbb példája annak, hogyan működik egy közösség önálló gondolkodás nélkül is tökéletes harmóniában. Egyetlen kaptárban akár 60 ezer méh él, és nincs „vezető” abban az értelemben, ahogy mi, emberek értjük.

Az otthon nemcsak egy fizikai tér, ahol élünk, hanem az a mentális állapot is, ahol biztonságban vagyunk – akár egy kapcsolatban, akár a munkában. Vannak azonban életszakaszok, amikor a kettő összefonódik, és az otthon fókusza elmosódik a vállalkozás zajában.

JD Vance, az Egyesült Államok 50. alelnöke és a republikánus nagypolitika üstököse, a klasszikus amerikai álom megtestesítője – legalábbis a felszínen. A szegénységből induló, instabil családi körülmények közül kiemelkedő, majd elit oktatást és magas politikai pozíciót szerző Vance életútja első ránézésre arról szól, hogy a kitörés igenis lehetséges.

Mit őrzünk meg önmagunkból, amikor egy másik nyelvbe költözünk – és mit veszítünk el, ha feladjuk az anyanyelvünket? Máté Zita, Barcelonában élő szakértő családok százainak segít eligazodni a többnyelvű lét útvesztőiben. Zita szerint a nyelv jóval több egy praktikus kommunikációs eszköznél: érzelmi, kulturális és identitásbeli otthonunk hordozója.

Az „otthon” nemcsak hely, hanem érzés – és a popzene már évtizedek óta próbálja elkapni ezt a hangulatot. Az egyik leghíresebb otthonról, pontosabban annak elhagyásáról szóló szám a The Beatles „She’s Leaving Home” című dala, ami 1967-ben jelent meg az Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band albumon.

A modern ember gyakran úgy bánik a testével, mintha az csupán egy „jármű” lenne: valami, amit formálni, irányítani, díszíteni vagy elnyomni kell. Ha fáj, csillapítjuk. Ha fárad, kávéval segítünk. Ha jelezne, inkább elhallgattatjuk. Pedig – ahogy Buda László pszichiáter hangsúlyozza az Én Kék Zónám podcast legújabb epizódjában  – a test a legközvetlenebb és legőszintébb kapcsolatunk önmagunkkal, tulajdonképpen a belső otthonunk, amelyben egész életünkben lakunk. 

Szilviának az otthon hosszú évtizedeken át nem a biztonságot jelentette, hanem valamit, amit újra és újra meg kellett tanulnia felépíteni. Gyerekkorában, a szombathelyi családi házban még azt hitte, a világ rendben van: engedelmes, jó kislány volt, aki igyekezett megfelelni mindenkinek. Aztán egy balatoni nyaralás alatt – egy olyan helyen, amit addig otthon-pótléknak érzett – egy felnőtt, akiben megbízott, molesztálta.

El tudod képzelni, hogy a szomszédod része az otthonérzetednek? A dán főváros egyik külvárosában, Saettedammenben működik a világ első „co-housing” közössége.

Mi marad az otthonból, ha elfoglalják a városod, ha a megszokott rend felborul, és idegen nyelvű imák szállnak a templomtornyok helyett a minaretekből? 

Elsie de Wolfe színésznőként indult, de a hírnevet nem ezzel szerezte meg: az 1900-as évek elején ő volt az, aki forradalmasította az amerikai otthonteremtést. Elsők között volt, aki professzionálisan kezdett foglalkozni lakberendezéssel, és rámutatott arra, hogy az otthon nemcsak mutatós, hanem kellemes, élhető tér is lehet.

2013 januárjának szürke reggelén Kőváry Anett a rádióból kilépve még nem tudta, hogy élete egyik legnehezebb időszaka kezdődik. Néhány perce közölték vele: vége a karrierjének. Három év a Morning Show-ban, tíz évnyi munka, és most hirtelen csend. Nem sokkal korábban tudta meg, hogy gyermeket vár.

Tudtad, hogy minden otthonnak saját, kimutatható illatlenyomata van? Egy kutatás szerint egy átlagos lakás levegőjében több száz különböző illatmolekula kering — ezekből kirajzolódik a lakók „kémiai ujjlenyomata”.

Bécsben az otthon nem piaci termék, hanem közszolgáltatás. A város lakosságának közel 60 százaléka önkormányzati vagy támogatott bérlakásban él – ez több mint 500 ezer ember, ami Európában egyedülálló arány.

Van egy magyar tudós, akit gyakran Albert Einsteinnel emlegetnek egy lapon, sőt, egyes elemzések szerint még nála is okosabb volt, mivel számos különböző tudományterületen alkotott maradandót. A Financial Times 1999-ben egyenesen a 20. század emberének nevezte. Mégis, Neumann Jánosról – vagy ahogy a világ ismeri, John von Neumannról – Magyarországon meglepően keveset tudunk. Honnan indult, mi és ki segítette a pályáját? Hogyan lehet egy zseni ennyire normális? – erről szól a Hatalmas Arcok podcast egyik része, ez a cikk pedig azt foglalja össze. 

Az „áramháború”: a 19. század végének egyik legnagyobb technológiai és üzleti összecsapása, amely alapvetően meghatározta, hogyan használjuk ma az elektromos energiát. A főszereplők: Thomas Edison, Nikola Tesla és (a sokszor méltatlanul elfeledett) George Westinghouse; hármójuk küzdelmének tétje az volt, hogy az egyenáram vagy a váltakozó áram válik a modern elektromos hálózat alapjává.

Az emberi civilizáció energiaigénye állandóan növekszik, és bár az atomenergia az egyik legsűrűbb és leghatékonyabb energiaforrás, a vele kapcsolatos biztonsági és megbízhatósági kérdések mindig is a közbeszéd homlokterében álltak. A Mindenségit podcast korábbi adásában a műsorvezetők Dr. Horváth Ákos fizikussal, az Atomenergiakutató Intézet igazgatójával a reaktorok belső mechanizmusairól és a kiégett fűtőanyag kezeléséről beszélgettek.

A mélytengeri élőlények közül sok képes biolumineszcenciára – vagyis saját fényt termelni. Az anglerfish, azaz horgászhal például baktériumokkal él szimbiózisban, amik kémiai reakciók révén fényt állítanak elő. Ez az élő „lámpa”, ez a világító hal energiát használ kommunikációra, vadászatra és álcázásra. A tudósok ma is próbálják megfejteni, hogyan lehetne ezt az energiahatékony fénykibocsátást emberi technológiákban alkalmazni.

A világban előfordulnak úgynevezett „robbanó tavak”, amik időről időre halálos erővel törnek ki. A jelenség, a limnikus kitörés, oka a tó mélyén felgyülemlő szén-dioxid vagy metán, ami hirtelen és hatalmas erővel szabadul fel. A több millió köbméternyi gáz kiszorítja a levegőt, és minden élőlényt megfojt a környéken. Ilyen tragédia történt 1986-ban a kameruni Nyos-tónál is, ahol 1700 ember és körülbelül 3500 háziállat vesztette életét. 

A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedésével egyre nyilvánvalóbbá válik annak óriási energiaigénye, amely nem csupán technológiai, hanem rendszerszintű fenntarthatósági kérdéseket vet fel. A Kibertér podcast adásában eleti Arthur kibertitok-jövőkutatóval és Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval a mesterséges intelligenciáról zajlik a beszélgetés, Back Réka műsorvezetésével.

Erik Osmundsen megcsömörlött befektetési bankárból lett a ma már legnagyobb norvég hulladékkezelő cég, a Norsk Gjenvinning (NG) vezetője. Miután rájött, hogy a szektorban és a cégében is tombol a korrupció, hatalmas átalakításokba kezdett, hogy bebizonyítsa, etikusan is lehet profitot termelni.

A 19. században egy skót feltaláló, James Blyth építette meg a világ első villamosáramot termelő szélturbináját. Nem egy gyárnak vagy városnak szolgált vele – hanem a saját házát világította ki, és még egy szélenergiás főzőt is épített!

Az elmúlt másfél évtizedben olyan technológiai átalakulás söpört végig a világon, aminek ütemét a társadalom egyelőre nem tudta teljes mértékben követni. Sipka Bence pszichológus, a LifeTech Balance alapítója szerint nem az a cél, hogy megállítsuk a technológiai fejlődést, hanem hogy megtanuljunk tudatosan viszonyulni hozzá.

Lekapcsolják a villanyt maguk után, lemennek a kazánházba ellenőrizni a terepet, és a háztetőkön is ők mérik fel a helyzetet. Kovács Emese és Tóth Nelli egy közös munkahelyen ismerték meg egymást, és 2011-ben döntöttek úgy, hogy létrehozzák az MN6 Energiaügynökséget.

A történelem legnagyobb vulkánkitörése 1815-ben rázta meg Indonéziát. A Tambora olyan mennyiségű hamut és kén-dioxidot juttatott a légkörbe, hogy a Föld átlaghőmérséklete majdnem egy fokkal csökkent. A következő év, 1816, a „nyár nélküli évként” vált ismertté: Európát éhínség sújtotta, Észak-Amerikában pedig júniusban is havazott. 

Tudtad, hogy a tested egy folyamatosan működő minierőmű? Egy átlagos felnőtt naponta körülbelül 2 000–2 500 kilokalóriát éget el, ami 8–10 megajoule energiának felel meg. Ez annyi, mintha három darab 100 wattos izzó világítana 24 órán keresztül, vagy mintha 50–60 km-t bicikliznél teljes erőbedobással. 

Képzeld el, hogy egy „összehajtható” autóval parkolsz! Nem egy sci-fiben járunk, egy spanyol cég tényleg megpróbálta 2012 és 2013 között. A Hiriko egy városi elektromos mikroautó volt, a Betone most erről a sikeresnek szánt, de végül prototípusnak megmaradt járműről mesél.

Egy társadalmi kísérletet, ami azt teszteli: a lakóhely megváltoztatásával ki lehet-e törni a szegénységből? A Betone most a 90-es évek Moving to Opportunity nevű programról mesél, ami máig az egyik legnagyobb volumenű és legjobban dokumentált társadalmi mobilitási kísérlet.

Forrai Benedek robotikai mérnök és kutató, a mesterséges intelligencia és a tanuló robotok hazai szakértője. Benedek munkája középpontjában az áll, hogyan tanulhatnak a gépek önállóan, hogyan alkalmazkodhatnak az emberi környezethez, és hogyan válhatnak valódi társainkká a mindennapokban. Amikor a legtöbben a robotokra gondolunk, a Terminátor vagy az én, a robot jut eszünkbe. Félelmetes, az ember ellen forduló gépek. De vajon a valóság is ebbe az irányba tart e, vagy sokkal inkább arról szól, hogy ezek a technológiák támogatják az egészségünket, a mobilitásunkat és a mindennapjainkat?

Rakonczay Gábor, kétszeres Guinness-rekorder óceánátkelő kalandor mögött számos világrekorder teljesítmény áll, amik jóval többek, mint elképesztő fizikai teljesítmények. 2012-ben, az Atlanti-óceán közepén körülbelül két percre volt a haláltól. Hajója süllyedt, ő pedig egyedül nézett szembe az elmúlással. Hogyan formálták ezek a kalandok a személyiségét, és milyen belső hajtóerők mozgatják a kihívások felé?

Jan Koum neve talán nem olyan ismerős, mint Elon Muské vagy Jeff Bezosé, de a munkája valószínűleg a zsebedben van: ő a WhatsApp üzenetküldő app társalapítója. A Betone most az ő történetén keresztül mutatja be a társadalmi mobilitás egyik nagy nyertesét.

Az 1990-es évek végén, amikor az internet még újdonságnak számított a nagyközönség számára, egy fiatal nő úgy döntött, hogy gyökeresen átalakítja az utazási ipart a digitális technológia segítségével. Ő Martha Lane Fox, aki 1998-ban Brent Hobermannel közösen megalapította a lastminute.com-ot – az elsők között hoztak létre olyan online platformot, ahol az utazók az utolsó pillanatban is foglalhattak repülőjegyet, szállást vagy élményeket.

Egy történet, ami túlmutat a kilométereken és a térképen. Illés Adorján 1473 nap alatt 39 országon és 46 ezer kilométeren keresztül tekerte át magát, aztán visszatért, hogy elmesélje: az élet sokkal több lehetőséget tartogat, mint amit a mókuskerék kínál.

Egy város, ahol minden, amire az embernek szüksége van, maximum negyed órára elérhető biciklivel vagy gyalog. A 15 perces város koncepciója Európában gyakran politikai vita tárgya, Kínában már a kormányzati stratégia része. A Betone most Sanghaj példáját mutatja be, ahol 2019-től tesztelik a modellt, és a cél az, hogy 2035-re a lakók 99 százaléka már ilyen zónákban éljen. 

A világ tele van meg nem valósult közlekedési innovációkkal. A Betone most egy amerikai megoldást mutat be nektek. A Beach Pneumatic Transit egy földalatti, sűrített levegővel hajtott vasút volt, amit New York alá álmodott Alfred Ely Beach. A cél az volt, hogy megoldást nyújtson a város zsúfolt utcáira, ahol a lovaskocsik és a forgalom komoly gondot okoztak.

Antanas Mockus kolumbiai filozófus és matematikus kétszer is vezette Bogotá városát polgármesterként – és nem a megszokott eszközökkel. Újító intézkedéseivel nemcsak az infrastruktúrát fejlesztette, hanem mélyrehatóan formálta a város lakóinak viselkedését és gondolkodásmódját.

A mobilitás egyik legnagyobb kihívása, hogy az egyre növekvő népességű városokban, hogyan oldják meg az emberek a közlekedést. Az alábbi összeállításban három modellt mutatunk be, a világ három pontjáról. Ha olvasnál inkább, leírtuk a lényeget, ha a részletek is érdekelnek, hallgasd meg a kapcsolódó podcast epizódokat.

A nagy hőségre való tekintettel az ősz elejére halasztották a szervezők a „Könnyek a vízben” Segélykoncertet.

Történelmi időutazásra hívjuk mindazokat, akik hisznek a zene világformáló erejében. Augusztus 21-én, Budapesten a BUDAI VÁR–SZENTHÁROMSÁG TÉRnél olyan este bontakozik ki, ahol nem márványból vagy bronzból, hanem hangjegyekből és érzelmekből épül emlékmű.

Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki ma a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99%-os árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

Minden nap olyan dolgokkal foglalkozunk, amiket ma még nem tudunk megoldani, ezért folyamatosan tanulnunk kell! Ehhez mire van szükségünk? El kell ismernünk, hogy még nem tudunk eleget… az egó maradjon otthon!

Hallgatói kutatást készített a legnagyobb elérésű hazai podcast médiacég, a Betone, amiből kiderült, hogy a hallgatók jelentős többsége értelmiségi, fiatal, főleg nagyvárosokban lakik és fejlődni, tanulni szeretne a podcastek hallgatása által. 

Rögtön az elején tisztázzuk, hogy ennek a Ganznak a véletlen névazonosságon kívül semmi köze nincs ahhoz a GANZ-hoz – azaz a mindenki által ismert GANZ-MÁVAG vagon-és gépgyártó üzemhez. Hogy mit érdemes tudnunk róla, azt Papp László autó-gépészmérnök, a Porsche Hungária Oktatási Központ nyugalmazott vezetője meséli el.

Lukács Noémi biológus, akinek nevét a koronavírus-járvány idején ismerte meg a világ. Bár azt kevesen értik, pontosan mik is az antitestek, azt mindenki tudja, hogy ő állítja elő azokat – és az is, hogy többek között ezért nem kell már karanténban élnünk.  A nógrádi kis faluban, Szirákon, a nagyszülei egykori portáján – a kerti melléképületben a laborjában kutat olyan dolgokat, amiktől a világunk jobb lehet.

Richter Gedeon a magyar nagyüzemi gyógyszeripar kalandos életű és tragikus sorsú megteremtője. Igazi „homo novus”, azaz „self made man”, aki pusztán a tehetségével és a szorgalmával küzdötte fel magát a társadalom szellemi-és anyagi elitjébe.

Donald Trumppal és a legnagyobb magyar kalandorral indul Pogátsa Zoltán és a Betone új podcastje “Na de mit gondoljuk Donald Trumpról, aki magát nagyon stabil zseninek nevezte?” – teszi fel a kérdést Pogátsa Zoltán (Pogi) a Hatalmas arcok podcast legújabb epizódjában, ami a most megválasztott elnök karakterét és életútját foglalja össze. Szerinte a legnagyobb kérdés Trumppal kapcsolatban, hogy inkább a magas intelligenciájú populistákhoz hasonlít, mint Orbán Viktor vagy Binjamin Netanjahu, vagy a buta és fogalmatlan populistákhoz, mint a brazil Jair Bolsonaro, vagy Saparmurat Niyazov, a Türkménbasi.

Szakmai sikere áttörés a vakság gyógyításában Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki a vakság gyógyításában ért el áttörést! Kutatótársaival a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből.

Karikó Katalin minden bizonnyal az egyik legnagyobb nemzetközi ismertségnek örvendő magyar – aki gyakorlatilag a teljes ismeretlenségből, egyik pillanatról a másikra vált világhírűvé. A közvélemény szemében ő a Covid legyőzője, akinek köszönhetően kijöhettünk a karanténból, és életünk újra visszaállhatott a járvány előtti normális kerékvágásba.

A Kossuth-nótákat minden gyerek ismeri. Az is természetes számunkra, hogy nincs olyan település, ahol ne lenne utca-vagy tér elnevezve róla, arcképe pedig politikai rendszerektől függetlenül mindig ott figyel valamelyik bankjegyen. Kossuth Lajos nem csupán a magyar történelem kiemelkedő alakja, hanem a nemzeti emlékezet egyik legnagyobb bálványa. Bár a reformkor, a 48/49-es forradalom és szabadságharc bővelkedett kimagasló egyéniségekben, az ő hatásával senki sem versenyezhet. 

1847-ben született Makón egy zsidó kereskedő-családban. miután apja halálát követően a család elszegényedett, elhatározta, hogy katonának áll. Próbálkozott a francia idegenlégiónál és a brit gyarmati erőknél is, de gyenge látása miatt mindenhol visszautasították. Az amerikai hadsereg hamburgi toborzóirodája azonban alkalmasnak találta, így 1864-ben, 17 évesen már úton is volt a polgárháború frontjára, ahol az északiak oldalán harcolt. Miután leszerelt, felszökött egy hajóra és útlevél híján végül úszva érkezett meg Amerikába. 

Szent-Györgyi Albert minden bizonnyal az egyik legismertebb és legnagyobb hatású magyar tudós, mind idehaza, mind külföldön. Nevéről mindenkinek a C-vitamin és a zöldpaprika jut eszébe, és hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki nem külföldön élt és kutatott, hanem itthoni munkásságáért kapta meg a rangos elismerést. Igaz, később ő is emigrálni kényszerült, és amerikai állampolgárként élte le hátralevő életét, de emlékezete elevenen megmaradt a hazai köztudatban.

Különleges klasszikus és könnyűzenei élményekkelvárják az őszi-téli időszakban is a zeneművészet szerelmeseit az MVM Classic&Club koncertjei. A nagy sikerű eseménysorozat ezúttal is színestematikát vonultat fel kiváló művészek előadásában.

Élhetne a világon bárhol, de Magyarországot választotta. Már a nyolcvanas években nemzetközi hírű informatikai vállalkozó lett, de magát elsősorban üzletemberek tartja. A sikerhez szerinte a legjobb szakembereket kell megtalálni és megadni nekik a legfontosabbat, a motivációt. 

Podcast-sorozatban keresi a zsenialitás és a siker közti kapcsolatot Winkler Nóra. Az Álmok Álmodói epizódok világraszóló magyarokat mutatnak be, a teljesítmény mögötti karaktert, döntéseket, bátorságot, az emberi minőséget és a közeget, ami ezt körbeveszi.

A Veled vagy nélküled című műsorban valódi párok, valós problémáit beszélik meg Sarkadi Bálint pszichológussal. 

Az idei Brain Bar Fesztiválon a Betone a kedvenc podcast műsoraival tölt meg egy színpadot. A fesztiválon a reményteljesebb jövő megteremtésén lesz. Hisszük, hogy az értékes és kiváló minőségű tartalom hozzájárul a mentális jólétünkhöz is, ezért is csatlakoztunk a Brain Barhoz, ahol szeptember 27-én a Magyar Zene Háza Discovery terme olyan értékes beszélgetések és előadások helyszíne, amelyeket érdemes meghallgatni és megnézni. A belépés díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött

Az üzlet lehet etikus is Hogyan kellene megváltoztatni a világot? Mit tanít nekünk a Netflix üzleti stratégiája? Miért érdemes lemondani évi négyszázezer dolláros fizetésről? Sok más mellett ilyen témákat és történeteket dolgoz fel a Spark üzleti inspirációs podcast, amit a Betone podcast médiacég indított el augusztus közepén.

Az AI kísérletek között is teljesen újszerű és egyedi műsort készített a BETONE. Az EMBERTELEN PODCAST-ban két mesterséges intelligencia ismerkedik, majd a további epizódokban nemcsak mély beszélgetéseket, de vitákat is lefolytatnak, méghozzá az eutanáziáról.

Az idei Brain Bar Fesztiválon a Betone a kedvenc podcast műsoraival tölt meg egy színpadot. A fesztiválon a fókusz a mentális jóléten lesz. Hisszük, hogy az értékes és kiváló minőségű tartalom hozzájárul a mentális jólétünkhöz is, ezért is csatlakoztunk a Brain Barhoz, ahol szeptember 21-én a Magyar Zene Házában, a Discovery teremben értékes és érdekes beszélgetéseket, előadásokat hallgathattok és nézhettek meg.

Idén a BETONE együttműködik az EFOTT fesztivállal. A BETONE podcast selection részben a BETONE Studio és a BETONE Network podcasterei kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, beszélgetésre a délután folyamán a Chill színpadon. 

Minden szempontból brutálisat nőtt a podcast Magyarországon. Rengeteg a hallgató, a műsor és egyre több a hirdetés is – derült ki az IAB Hungary podcastekkel foglalkozó eseményén, ahol Román Balázs a Betone egyik alapítója, az IAB Hungary Audió Munkcsoportjának vezetője mutatta be a legfrissebb kutatási adatokat.

Az algoritmusok helyett a Betone lelkes szelektorai válogatják neked össze a legjobb podcasteket.

Kedden véget ért a Re-Business 4. évada. 10 példamutató üzletember, 10 téma, 10 érdekes gondolat. Most összeszedtük, a legfontosabb idézeteket és azokat az útravalókat, amiket Pistyur Veronika vendégei mondtak az egyes epizódokban.

A katari vébé minden szempontból különleges: felrúgja a szokásokat, behozza a köztudatba a sportwashingot, és egyelőre inkább a botrányokról szól, mint arról, ki emeli a kupát a magasba karácsony előtt. 

Egyedülálló produkciót indított el a Betone Studio podcastgyártó cég. Az Éljen a magyar szabadság című podcast egy nemzetközi együttműködés keretében angolul is meghallgatható lesz.

Nem készítünk olyan típusú műsort, amit nem élvezünk közben. Fontos, hogy legyen társadalmi hasznossága, érdekelje az embereket és az sem baj, ha valamiféle változást generálunk vele – Román Balázs, a Betone Studio kreatív producere podcastvilágról, Joe Roganről, és az irodalom pezsgőtablettájáról.

Beindult az őszi szezon a Betone Studiónál, ugyanis rengeteg régi, új vagy épp megújult műsorunkat hallgathatjátok meg. Összeszedtük, mit érdemes a napsütésben, vagy az őszi szünet helyett hallgatni.

A fotelbe bebújós könyvolvasás lassan kikopik a hétköznapi rutinból. Pedig az irodalom kikapcsol, inspirál, elgondolkodtat. Ezeket a perceket próbálja visszacsempészni a PONT ELÉG podcast.

A PONT ELÉG podcast szeretné a verseket, prózákat, inspiráló beszédeket minél szélesebb körhöz eljuttatni.

Ezüstben csillog a Magenta podcast.

Az első epizódban kiderül, hogyan lett Mérő Vera vérbeli felforgató

Szívtépő élettörténetén keresztül ad reményt másoknak a többszörös kick-box bajnok Zsiga Melinda

Neizer Anita szeptembertől a szerkesztőségi munkát irányítja a podcast gyártó cégnél

Az Egyszer lent lett a legjobb tematikus podcast, a Betone Studio pedig az Év podcast műhelye.

A RE-BUSINESS új, kapitalista szemlélettel készül

Márciustól Vecsei H. Miklós lesz a Lapozz a 99-re! új házigazdája

„Nem gondoltam volna, hogy ebből világjárvány lesz!”

A Betone Network népszerű audió műsorok felületeit értékesíti

Gasztro- és szépségtippjeiről vallott Lilunak a műsorvezető

A színész kendőzetlen őszinteséggel mesélt pánikbetegségéről Lovas Rozi műsorában

Az Inno Sapiens első adásában a hibrid meghajtású járművek legnagyobb innovációs laborjának működésébe hallgathatunk bele

Így marad bámulatosan karcsú a koronavírus idején is!

Online kutatás készült az on demand audió médium itthoni hallgatási szokásairól