A Hatalmas Arcok podcast epizódja alapján Sir David Attenborough nem csupán a természetfilmezés globális nagymestere , hanem egy olyan ikonikus alak is, aki immár több mint hét évtizede hozza közelebb az emberekhez bolygónk csodáit. Búgó hangjával és lélegzetelállító filmjeivel generációkat inspirált a természet felfedezésére és védelmére, miközben az évek során a szórakoztató és ismeretterjesztő műsorkészítésből egyre határozottabban lépett át a környezetvédelem területére. Bár gigantikus életműve szinte mindenki számára ismerős lehet, a róla szóló epizód számos olyan meglepő részletet is rejt, amelyek még a legnagyobb rajongóknak is újdonságként hathatnak. Lássuk a legérdekesebb tényeket a legendáról, aki lenyűgöző elkötelezettséggel még 100 évesen is aktívan dolgozik!
A legtöbben ikonikus természetfilmjeivel azonosítják, pedig televíziós karrierjének van egy egészen meglepő, a szórakoztatóipar történelmét formáló fejezete is. Amikor 1965-ben kinevezték a BBC2 csatorna irányítójává, nemcsak a színes televíziózás nagy-britanniai bevezetéséért felelt. Kevésbé köztudott, de az ő vezetői döntésének köszönhetően indulhatott el az ikonikus „Monty Python’s Flying Circus” is. Tehát a szürreális brit humort globálissá tevő, világhírű komédiasorozat létrejöttében is kulcsszerepet játszott.
Attenborough karrierje olyan régen kezdődött, hogy végigkísérte a televíziózás szinte teljes technikai evolúcióját. Bár rengeteg elismerést szerzett az évtizedek során – köztük háromszor kapta meg a legjobb narrátornak járó Primetime Emmy-díjat –, van egy egészen elképesztő rekordja. Ő az egyetlen személy a világon, aki fekete-fehér, színes, HD, 3D és 4K felbontású produkcióért egyaránt nyert BAFTA-díjat. Ez a páratlan teljesítmény is jól mutatja, hogy mennyire régi motorosa a szakmának.
Tudományos jelentőségét és a kutatók körében kivívott hatalmas tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több mint 40 állat- és növényfajt neveztek el róla. Ezek között nemcsak olyan kortárs, ritka élőlényeket találunk, mint egy új-guineai hosszúcsőrű hangyászsün (Zaglossus attenboroughi) vagy egy Kolumbiában és Brazíliában élő trópusi lepkefaj (Euptychia attenboroughi). A tiszteletére még egy évmilliókkal ezelőtt élt tengeri állatot is elkereszteltek: ő lett az Attenborosaurus.
Érdekes fintora a sorsnak, hogy a férfi, aki pályafutása során később több mint 400 ezer kilométert utazott a Földön – ami a számítások szerint azt jelenti, hogy csak az asztronauták utaztak nála többet –, fiatalkorában alig hagyta el a hazáját. Az egyetem elvégzése után, 1947 és 1949 között a tengerészetnél teljesített szolgálatot , és titkon nagyon reménykedett benne, hogy ennek révén bejárhatja a nagyvilágot. Ezzel szemben a hatalmas utazásból végül csupán Wales lett, ahol két évig állomásozott.
A tehetség úgy tűnik, családi vonás náluk, hiszen bátyja, Richard Attenborough szintén világhírűvé vált, csak éppen a szórakoztatóipar egy másik területén: neves színészként és filmrendezőként írta be magát a történelembe. Richard legnagyobb sikere a legendás Gandhi (1982) volt, amely összesen 8 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Bár a két testvér egész életében szoros kapcsolatot ápolt egymással, meglepő módon szakmailag soha nem működtek együtt.
+1 Ráadás érdekesség a kulisszák mögül: A lélegzetelállító természetfilmes felvételek mögött olykor komikus, sőt kifejezetten bosszantó pillanatok is megbújnak. Amikor például „Az emlősök élete” című filmet forgatták , egy lajhár igencsak megkeserítette a stáb életét. A jószág ugyanis az egész forgatás alatt semmit sem volt hajlandó csinálni, hiába próbálták bármilyen módszerrel noszogatni. Márpedig az a képernyőn egyáltalán nem különösebben izgalmas, ha egy állat „csak úgy van”.
A dán Bengt Saltin egy egyszerűnek tűnő, de forradalmi kérdést vizsgált: mi történik az emberi teljesítőképességgel, ha az izomzatot „megtévesztjük”…
