Az otthon nemcsak egy fizikai tér, ahol élünk, hanem az a mentális állapot is, ahol biztonságban vagyunk – akár egy kapcsolatban, akár a munkában. Vannak azonban életszakaszok, amikor a kettő összefonódik, és az otthon fókusza elmosódik a vállalkozás zajában. Agárdi-Nyárai Andrea és Agárdi Viktor története pontosan erről a határvonalról szól: arról, hogyan lehet a közös életet és a közös munkát úgy szétválasztani, hogy mindkettő megmaradjon.
A pár elképesztő őszinteséggel mutatják meg, hogyan fonódik össze az üzlet és a magánélet, milyen nehéz döntéseket hoz és milyen alázatot követel.
Andrea még 2005-ben alapította meg saját cégét, édesapja bátorítására. A német FATH vállalat moduláris ipari rendszereit forgalmazta – ahogy ő mondja: a „felnőtt LEGO-t”. Amikor 2009-ben megismerte Viktort, párkapcsolatuk és szakmai együttműködésük kezdetben harmonikus egységet alkotott. Viktor hamarosan a német cégcsoport pénzügyi vezetésében is szerepet kapott, itthon pedig egyfajta „power couple”-ként vitték tovább a vállalkozást.
A fordulópont 2016-ban érkezett el: Andrea terhes lett, a német pénzügyi igazgató pedig távozott. A tulajdonosok három opciót tettek eléjük, a végén pedig Viktor vette át a magyar leányvállalat ügyvezetését. Ami kívülről logikusnak tűnt, belül súlyos törést hozott: Andrea identitásválságba került, úgy érezte, lecserélték. A rövid időre kialakult hierarchia – ahol ő Viktor beosztottja lett, néha asszisztensi szerepben – az otthoni teret is feszültséggel töltötte meg. A viták nem maradtak a munkahelyen; mindent hazavittek, és az otthon többé nem volt menedék.
A mélyponton párterápiába kezdtek, és kimondták a legfontosabb mondatot: nem dolgozhatnak tovább együtt.
Ha érdekel a folytatás, hallgasd meg itt.
A borítókép illusztráció.
JD Vance, az Egyesült Államok 50. alelnöke és a republikánus nagypolitika üstököse, a klasszikus amerikai álom megtestesítője – legalábbis a felszínen. A szegénységből induló, instabil családi körülmények közül kiemelkedő, majd […]
