Az 1840-es években Európa-szerte olyan rajongás alakult ki Liszt Ferenc körül, hogy a sajtó külön nevet is adott neki: Lisztomania.
Koncertjein a közönség egy része sikoltozott, sírt, sőt beszámolók szerint páran el is ájultak a zongorajátéka alatt. Sokan a közönség sorai közt terjedő járványra, mások epilepsziás rohamokra gyanakodtak.
A 20-21. századi kutatások szerint Liszt gyors játéka az agyban elektromos neurológiai hatásokat válthatott ki. A jelenséget sok történész a modern popkultúra előtti első tömeges sztárkultuszként tartja számon.
Ha részletesebben is érdekel a téma, kattints!
Kutatások több alkalommal is vizsgálták, mi történik a szurkolók szervezetében egy fontos mérkőzés alatt, és az eredmények meglepően fizikai képet adnak a rajongásról…
