“Minden nap olyan dolgokkal foglalkozunk, amiket ma még nem tudunk megoldani, ezért folyamatosan tanulnunk kell! Ehhez mire van szükségünk? El kell ismernünk, hogy még nem tudunk eleget… az egó maradjon otthon!“
Halácsy Péter története még az Álmok álmodói sorozatban is egy kivételesen álomszerű kortárs magyar sikertörténet. Hiszen ki ne álmodozna arról, hogy jóformán a semmiből alapít egy startup céget, és a forradalmian innovatív újításával egyik napról a másikra betör a világpiacra, és már sorban is állnak nála a legnagyobb nemzetközi befektetők, hogy dollármilliókkal szállhassanak be az üzletbe?
2009-ben két társával – Árvai Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal – Péter megalapította a Prezit. Internetes prezentációs szoftverüknek az volt a különlegessége, hogy a hagyományos, csúsztató előadásforma helyett egy virtuális vásznon, térben mesélte el a történetet. Már az alapítás évében annyi külföldi befektetőjük lett, hogy megnyitották San Francisco-i irodájukat. Azóta termékeiket már kilenc nyelven, közel 200 országban több mint 100 millió regisztráló használja – partnereik között pedig olyan cégek vannak, mint a Microsoft vagy a Facebook.
“Volt olyan, hogy valaki ezzel kérte meg a lány kezét, vagy a főnöke végre megértette, amit már régóta nem, és volt olyan is, hogy ezért van diplomája. Tehát nagyon sok szeretet-történetet mondtak el.”
A Prezit, majd 2015-ben a Budapest Schoolt lényegében ugyanazok a célok hozták létre, hasznos eszközöket adni az embereknek, hogy az élet jelenkori valóságában jobban működjenek, alaposabban értsék azt, akár a technológia, akár személyes kapcsolódásaik, tudásuk által. A Prezinél persze imponáló a befektetők által hozott dollármilliókról beszélni, de Halácsy azt láthatóan komolyan gondolja, hogy őt a munkája révén létrejövő beszélgetések, történetek, az egymással már jobban szót értő emberek motiválják.
“Én azért szeretem a gépet használni, mert azzal valakinek a munkája jobbá tud válni. Ezért érdekel.“
Hallgatói kutatást készített a legnagyobb elérésű hazai podcast médiacég, a Betone, amiből kiderült, hogy a hallgatók jelentős többsége értelmiségi, fiatal, főleg nagyvárosokban lakik és fejlődni, tanulni szeretne a podcastek hallgatása […]
