insert_link
share
close
Lilunak árulta el titkait Nagy Réka
Így marad bámulatosan karcsú a koronavírus idején is!
Új, jövőformáló podcast sorozat indult: az Inno Sapiens a legaktuálisabb tudományos témákkal
foglalkozik majd. A műsorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
szakértőinek segítségével a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből
létrejött hazai innovációkról informálódhatunk. Az évad nyolc epizódjában szó lesz a
járműiparról, a modernizálódó gyógyszergyártásról, az energetika és a telekommunikáció
jövőjéről is.
A jelenkor tudományos vívmányai és találmányai nemcsak előre viszik az emberiséget, hanem
lendületet adnak a gazdaságnak és versenyelőnyt az országnak, az alkotók és a témában jártas
szakemberek számára pedig izgalmas élményekkel szolgálnak. A Betone Studio közreműködésében
készülő Inno Sapiens tudományos podcast műsor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetemmel (BME) karöltve azt kívánja bemutatni, hogy a tudomány és a piac kooperációja mire
képes, de azt is, hogyan lesz egy ötletből mindenki számára hasznos újítás. Az izgalmas témákon a
magát a tudomány megszállottjának valló Joós Andrea biológiatanár és tudománykommunikációs
szakember kalauzolja végig a hallgatókat.
Az első két epizódban a járműipar és a gyógyszergyártás jövőjéről lesz szó. A hallgatók audió sétát
tehetnek a BME laboratóriumaiban, így ismerkedve meg többek között az elektromos motortesztelés
folyamatával, valamint a folyamatos gyógyszergyártással.
A podcast sorozat első részében Közép-Európa legnagyobb innovációs laborját ismerhetjük meg. A
BME villamosenergetikai tanászékének professzorát, Becker Pétert, valamint a Rolls-Royce Hungary
Kft. egyik igazgazóját, Zeitler Balázst az együttműködésükről, a hazai járműipar legnagyobb
innovációs beruházásáról, avagy a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központról (FIEK laborról)
kérdezi Joós Andrea. „Azt szeretnénk, ha a labor egy olyan környezet lenne, ahol nemcsak a Rolls-
Royce Hungary dolgozna és vinné oda mérni a legújabb technológiákat, hanem egyéb olyan vállalatok
is jönnének, akik az elektromos közlekedéssel foglalkoznak” – mondta el Zeitler Balázs. „Piaci
szemszögből ez egy elég különleges labor, amihez vannak ugyan hasonlók, de olyan paraméterekkel
rendelkező, amit ez a labor tud, ismereteink szerint nincsen. Akkumulátor feszültség terén kimagasló a
labor adottsága” – tette hozzá Becker Péter professzor.
A műsor második felében Déri Huba, a Rollin Technologies társalapítója legújabb, saját fejlesztésű
indukciós áramkörének pozitív hatásairól mesél, amely az elektronikus rollerek töltési költségét és
amortizációját is csökkenti.
Az Inno Sapiens második adása a modernizálódó gyógyszergyártás témakörével foglalkozik. Ebben a
műsorban szintén bemutatkozik virtuálisan a BME egyik laborja, ahol a folyamatos gyógyszergyártás,
valamint a homogenizálás metódusával ismerkedhetnek meg a hallgatók. „A gyógyszeriparban a
modern műszereket kötelező lesz használni a jövőben. Itt szerencsére egy helyen elérhető az összes
modern műszer, amelyek ára 25 millió forinttól kezdődik. Együtt dolgozunk phd és graduális
hallgatókkal, akik a jövőben használható, fontos tudást kapnak itt, mert ezek a technológiák el fognak
terjedni, például a sokváltozós adatelemzés is” – mondta el dr. Nagy Zsombor egyetemi adjunktus.
Az adás második felében a BME és a Richter gyógyszeripari vállalat közötti együttműködést
ismerhetjük meg, amiről dr. Greiner István, a Richter kutatási igazgatója, valamint dr. Marosi György, a
Műegyetem professzora beszél. Az adás végén bemutatkozik a BME SmartSense elnevezésű startup
programja is, amely okos szenzorok fejlesztésével foglalkozik. „Fontos, hogy a fejlesztési és gyártási
folyamatok minél gyorsabbak lehessenek. A mi szenzorunk abban segít, hogy ne kelljen például
három napot várni egy termék gyártása során, hanem valós időben tud információt biztosítani a
fejlesztő, illetve a szakemberek számára. Ez a vírushelyzetben is fontos” – árulta el Borsos Ákos
vegyészmérnök, a Startup Campus program alapítója.
Előző bejegyzés
