insert_link
share
close
Milyen felelősséggel jár beleszületni a leggazdagabb családba?
Mit jelent úgy felnőni, hogy az ország egyik leggazdagabb családneve áll mögötted, és mégis a nulláról akarsz építkezni…
Bojár Gábor és a magyar szoftver, ami lenyűgözte Steve Jobs-ot – A Graphisoft öröksége
A Grafisoft alapítója, Bojár Gábor már az első találkozójuk alkalmával kivívta Steve Jobs megkülönböztető figyelmét, aki annyira hitt a magyar fejlesztésben, hogy átadta Bojárnak a cége legfejlettebb számítógépeit, hogy dolgozzon azokon, majd a Grafisoft szoftvereit felvette az Apple nemzetközi disztribúciós hálózatába is.
1984-ben Hannoverben újságírók hada várta, hogy végre megszólaltassa Steve Jobst az új Macintosh kapcsán. Ő azonban nem a saját standjánál időzött, hanem a magyar pavilonnál. Egy paksi atomerőmű kicsinyített másánál ragadt le, amit egy egy budapesti cég, a Graphisoft 3D-s modellező programjával készítettek.
Az Apple-alapítót lenyűgözte a magyar cég vezetője, Bojár Gábor és a Graphisoft teljesítménye: a Vasfüggönyön túl, fejlett nyugati technológiai háttér nélkül, kisméretű gépeken oldották meg azt, amit addig csak a drága nagygépek tudtak. A találkozás együttműködéshez vezetett, a Graphisoft bekerült az Apple hálózatába, és ezzel történelmet írt.
Bojár szerint kivételes sikertörténetüket épp annak köszönhették, hogy rá voltak kényszerítve az alternatív megoldások keresésére. A Graphisoftot nem lehetett volna nyugaton megcsinálni, ahol akkoriban az Apple-n kívül szinte senki nem gondolkodott kisméretű, hordozható számítógépekben. Magyarországon azonban nagyteljesítményű komputerek híján nem is volt más lehetőség, így más irányba nem is lehetett elindulni.
A hetvenes években Bojár egy magyar állami intézetben értette meg: ahol nincs tulajdon, ott a pozíció az egyetlen vagyon, amit pedig mindenki félt, kvázi a tehetség ott fenyegetés lehet. A kapitalizmus viszont arra épül, hogy a tulajdonos érdeke a nála jobbak felemelése, és ez a felismerés indította el benne a vágyat: olyan céget alapítani, ahol a tehetség nem veszély, hanem tőke.
A Graphisoft nem támogatásokból nőtt fel, hanem a piacból. Gyorsan megtanulták, hogy a valódi mérce a vevő. Először atomerőművek csőhálózatait modellezték, de rájöttek: nem azt kell árulni, amit még senki nem csinál, hanem azt, amit ők csinálnak jobban – annak, akinek ez valódi előny. Így találtak rá az építészekre.
1989-re már Európában és Amerikában is jelen voltak. Amikor leomlott a vasfüggöny, a Szilícium-völgyben működő magyar cég különös jelképpé vált: egy bizonyíték lett arra, hogy kreativitás és ambíció a legszűkebb körülmények között is utat tör.
Ha érdekel a Graphisoft és Bojár Gábor teljes története, itt tudod meghallgatni a vele készült beszélgetést.
Előző bejegyzés
