Hírek

Családja hülyének és lustának tartotta Szent-Györgyi Albertet a C-vitamin feltalálóját, a Nóbel-díjas magyar James Bondot

2024.10.16.


Background
share close

Szent-Györgyi Albert minden bizonnyal az egyik legismertebb és legnagyobb hatású magyar tudós, mind idehaza, mind külföldön. Nevéről mindenkinek a C-vitamin és a zöldpaprika jut eszébe, és hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki nem külföldön élt és kutatott, hanem itthoni munkásságáért kapta meg a rangos elismerést. Igaz, később ő is emigrálni kényszerült, és amerikai állampolgárként élte le hátralevő életét, de emlékezete elevenen megmaradt a hazai köztudatban.

Köbli Norbert rendező, forgatókönyvíró már évek óta kutatja Szent-györgyi Albert életét és munkásságát, mert egy nagyjátékfilmet készít elő róla. Ő mesél Nórának Szent-Györgyi Albertről izgalmas és szinte akciófilmbe illő történeteket a világhírű magyar biokémikusról. 

Sokan tudják, hogy a magyar orvos egy régi és nagyhírű tudósdinasztiába született 1893-ban. Dédapja, apja és nagybátyja is orvosprofesszor volt. Utólag kézenfekvőnek tűnik, hogy a család biztatására lépett ő is orvosi pályára, ám ennek épp az ellenkezője igaz. Annyira rossz tanuló volt ugyanis, hogy otthon attól tartottak, szégyent hoz a nagy elődökre, és kifejezetten próbálták lebeszélni erről. Amikor azonban ennek hatására összeszedte magát, és az érettségit már kitűnő eredménnyel abszolválta, a család is megenyhült, és beadhatta felvételijét az orvosi egyetemre.

“Nehéz eldönteni egy emberről, hogy álmodozó, vagy szélhámos, vagy talentum. Egy hajszál választja el egymástól a kettőt. Szent-Györgyit gyakorlatilag a világ egyik legokosabb embereként tartunk számon.”

Kifejezetten kalandos élete volt. Első feleségének köszönheti a C-vitamin felfedezését és a gyermeküket. Házasságuk akkor ért véget, amikor a feleségét a házvezetőnőjükkel találta egy ágyban. Ezután a két nő Amerikába költözött, és Szent-Györgyi egyedül maradt a lányával. Miután elszerette egy kollégája feleségét, újra megházasodott. 

Köbli Norbert szerint ő volt korának James Bondja. Ha úgy volt repülőt, motort, vitorlást vezetett, és természetesen a lovat is remekül megülte. Katonaorvosként sebesülteket gyógyított a frontvonal lövészárkaiban, és ha úgy hozta a helyzet, maga sem habozott fegyvert ragadni. Átkelt a jeges folyón, hogy az egyre közelítő ellenség elől kimentse féltve őrzött kutatási eredményeit. Szembeszállt a nácikkal, személyesen Hitler adta ki ellene az elfogatási parancsot, de hiába, üldözői elől kiugrott a száguldó vonatból. Titkos megbízatásokban, egzotikus helyszíneken bonyolult nagyhatalmi kémjátszmákban  vett részt.

Ha valamit elhatározott, szó szerint tűzön-vízen keresztülvitte. Akár olyan áron is, hogy karon lőtte saját magát, vagy nyíltan fellázadt katonai feljebbvalója ellen. 

A zsenialitás és szélhámosság gyakran kéz-a kézben járnak – néha nehéz is őket megkülönböztetni egymástól. Szent-Györgyi esetében ez a két minőség, a sokrétű tehetség és a hajmeresztő rizikóvállalás nagyon jó arányban elegyedhetett. Annyi biztos: rajta kívül nem sokan mondhatják el magukról, hogy kelet-európai emigránsként, a  hidegháború idején, egyszerre voltak a szovjet és az amerikai tudományos akadémiának is tagjai. 

Rate it
Előző bejegyzés