Címlap

Az önazonosság pszichológiai ára – Karácsony Benő Petruskája nyomán

2026.09.17.


Background
share close

Google Itt állítsd be, hogy a Betone az elsők között legyen a Google híreiben

 

Hogyan őrizhetjük meg önmagunkat, amikor a társadalmi elvárások, a megfelelési kényszer és a közösségi média folyamatos alkalmazkodásra kényszerít minket? Az És Boldogan Éltek… podcast legújabb részében Dr. Kádár Annamária és Vörös István Karácsony Benő 1927-ben megjelent, Petruska című regénye nyomán járták körbe az identitáskeresés és a pszichológiai önazonosság nehézségeit. A beszélgetés rávilágít arra, hogy a belső iránytű követésének bizony mindig megvan az ára, de az önfeladás még ennél is nagyobb veszteséggel, belső kiüresedéssel jár.

Hányszor érezted már úgy, hogy rengeteg energiád megy el a kimondott vagy kimondatlan elvárásoknak való megfelelésre? Hogy a munkahelyeden, a családban vagy épp a közösségi médiában annyiféle szerepben kell helytállnod, hogy a végén már azt sem tudod, ki is vagy valójában? Evolúciós örökségünk, hogy a túlélés érdekében vágyunk a valahová tartozásra, és agyunk nagyon érzékenyen reagál az elutasításra. Sokszor nem is a konkrét kiközösítéstől félünk, hanem attól, hogy elveszítjük a kapcsolatainkat, a biztonságunkat és az elfogadottságunkat. De mi történik akkor, ha a közösséghez tartozásért cserébe épp önmagunkat veszítjük el?

A beszélgetés fókuszában Karácsony Benő erdélyi magyar író első sikerkönyve, a Petruska áll. Az 1888-ban született, nonkonformista, később Auschwitzban tragikus körülmények között elhunyt író regénye 1927-ben jelent meg, tehát a szerző ekkor 39 éves volt. A mű főhőse egy vidéki újságíróból lett regényíró, Baltazár György (akit barátja, Csermely Petruskának becéz), aki folyamatosan azzal a dilemmával küzd, hogyan maradhat hű önmagához egy állandóan változó világban. Bár a regény közel száz évvel ezelőtt, a világháború árnyékában íródott, a benne megfogalmazott belső harcok ma is rendkívül aktuálisak. Dr. Kádár Annamária szerint napjainkban talán soha nem látott nyomás nehezedik ránk: a szépségideálok, a trendi foglalkozások és a közösségi média állandó sablonokat erőltetnek ránk, miközben az identitásválság mindennapos.

A műsor rámutat, hogy az önazonosságnak hatalmas pszichológiai ára van. Ez egy olyan felismerés, miszerint az igazi identitás felvállalása gyakran másokkal vagy önmagunkkal való konfliktusokkal, és végső soron magánnyal jár. Ha valaki makacsul ragaszkodik a belső világához, az kívülről nézve nagyon magányossá teheti, ahogyan az a regény főhősével és magával az íróval is megtörtént, aki saját bevallása szerint is nehezen barátkozott. Ugyanakkor az önfeladásnak és a megalkuvásnak is megvan a maga súlyos ára: a belső kiüresedés. A podcastban elhangzik, hogy az életközépi válság (a 40-es, 50-es éveinkben) sokszor pont arról szól, hogy az ember rádöbben: az anyagi biztonság és a túlélés érdekében hozott kompromisszumok során letért a saját megálmodott útjáról. Dr. Kádár Annamária kiemeli, hogy ha nem önazonosan élünk, egy idő után a testünk is lázadni fog.

Hogyan maradhatunk mégis talpon egy ilyen világban? A beszélgetés két alapvető erőforrást emel ki. Az egyik a humor és az irónia. A humor nem tagadja meg a fájdalmat, hanem az egyik legérettebb megküzdési stratégiaként segít elviselhetőbbé tenni a realitást, eltávolít a problémától, és kitágítja azt a mozgásteret, amelyben létezhetünk. A regény főhőse és az alkotó is ezt a fanyar, sokszor önironikus humort használta túlélési eszközként. A másik elengedhetetlen módszer a „kettős tudat” fenntartása. Ahogy a kisgyerekek is fél lábbal a valóságban, fél lábbal a mesében élnek, úgy a felnőtteknek is szükségük van arra, hogy a realitás talaján állva is megőrizzék a belső, álmodott világukat és az abba vetett hitüket.

A műsorvezetők arra a konklúzióra jutnak, hogy a végső boldogság nem a tökéletes beilleszkedésben, hanem a rugalmas alkalmazkodásban (rezilienciában) és az ebből fakadó rugalmas önazonosságban rejlik. Bár az autonómia és a kapcsolódás iránti vágy közötti ellentmondás sosem oldható fel teljesen, a belső iránytűnk követése segít abban, hogy a nehézségek ellenére is a saját utunkon maradjunk.

Hallgasd meg az …És Boldogan Éltek legújabb részét itt!

Borítókép: Karácsony Benő: Pjotruska című könyvének borítója. Forrás: Moly.hu, Dacia, Kolozsvár, 1986.



Rate it
Előző bejegyzés