103. rész: VIII. Hernik: Őrült egyházalapító vagy reneszánsz ember? II. rész
Folytatjuk a beszélgetést a híres-híredt egyházalapító királyról, az angol reneszánsz hat feleséggel büszkélkedő alakjáról, VIII. Henrikről. Vendégünk ismét dr. Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének tanára és történésze, akivel ebben az adásban már igazán bulváros részletekbe is belemegyünk!
Elolvasom
102. rész: VIII. Henrik: őrült egyházalapító vagy reneszánsz ember? - I. rész
Kevés történelmi alakot övez akkora érdeklődés a mai napig, mint Anglia 16-ik századi reneszánsz uralkodóját, VII. Henriket. Vajon az egyházalapítás, vagy hat feleség, esetleg a sportok és művészetek nagylelkű támogatása és művelése miatt érdemes rá emlékezni? És mi van a kolostorfoglalásokkal, vagy azzal, hogy kivégeztetett hozzá közel álló embereket, illetve lefejeztette saját feleségét? A két részes adásban a Debreceni Történettudomány Intézet tanára és történésze, Dr. Bárány Attila segít minket közelebb jutni ehhez a nem mindennapi emberhez.
Elolvasom
101. rész: Élet a Hódoltságban
A török 150 évig kihasította hazánk egyharmadát, és ismerjük a csatákat, a visszafoglalási kísérleteket, és a tröténelemkönyvben szerepel az is, hogy Buda 1541-től egészen 1686-ig oszmán fennhatóság alatt állt. Arról viszont keveset tudunk, hogy milyen is volt az élet a török hódoltságban! Hogy változtak a szabályok, a szokások, a városképek? Milyen volt az élet a faluban? Mit jelentett a front és akik ott laktak, min mentek keresztül? Miként alakult át Buda, a főváros? Ezekről a kérdésekről, és még rengeteg másról egy nem rég kiadott könyv apropóján dr. Sudár Balázzsal beszélgettünk!
Elolvasom
100. rész: 100!
Ünnepelve a századik adásunkat, podcastünk társszerkesztőjével, a Nemezti Levéltár Országos Levéltárának munkatársával, Katona Csabával válaszolunk az elmúlt hetekben érkezett kérdésekre. Jó szórakozást!
Elolvasom
99. rész: Petőfi mint történelmi személy
Kevés olyan magyar van, akinek a neve mindannyiunk számára mond valamit, de Petőfi Sándor mindenképpen az egyik ilyen. Ugyanakkor jóval több volt ő, mint népi költő, aki elszavalta híres versét 1848 március 15-én. Rengeteget kutatták az életét, és most már tudjuk, hogy a magyar romantika egyik megtestesítője hogy nőtt fel, miként találta meg számításait, hogyan került a pesti forgatagba és vált nemzeti ikonná. Ezt a folyamatot ebben az adásban a BTK Történettudományi intézet munkatársa, Gyimesi Emese világítja meg nekünk!
Elolvasom
98. rész: Írország története
A történelem viharai nem kímélték a több ezer éves múlttal rendelkező Írország lakóit, azonban ők mégis, minden megpróbáltatás dacára túléltek. Sokat elmondta az ír történelemről, hogy a szigeten ma is egy kettészakított országot láthatunk a térképen. Vajon milyen hányattatásokon ment keresztül a gael nyelvet még ma is őrző Szent Patrik népe? Hogyan kerültek többször idegen uralom alá, hogyan élték túl a vészeket és miképp éleződtek ki a vallási ellentétek? Minderre, és még sok minden másra is választ ad nekünk ebben az adásban Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ történész főmunkatársa!
Elolvasom
97. rész: Az Ókori Egyiptom Fénykora II
Folytatjuk beszélgetésünket az Egyiptomi Óbirodalomról az ELTE Egyiptológiai tanszékének docensével, dr. Bács Tamással. Ebben a részben kiderül, mitől volt minden idők egyik legnagyobb egyiptomi uralkodója II. Ramszesz, valamint hogy miként ért véget a huszadik dinasztiával az Újbirodalom. Ezen kívül szóba kerül még a mindennapi élet, a nők helyzete és a korát megelőző civilizáció kérdése is!
Elolvasom
96, rész: Az Ókori Egyiptom Fénykora I.
Bár a mai napig rendkívüli mennyiségű kutatás zajlik az Ókori Egyiptommal kapcsolatban, valahogy a huszadik század lelkesedése már nem ragadt át a huszonegyedikre a világkultúra egyik bölcsője iránt. Pedig milyen jó elmerülni egy ennyire fejlett civilizáció egykori világába, és megismerni a mindennapkat, a háborúskodást vagy épp a vallási viszályokat és gazdasági kihívásokra adott válaszokat. Erre az utazásra most Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének docense kalauzol el minket egy duplarész keretei között!
Elolvasom
95. rész: A fasizmus 7 működtető eleme
Olaszországban 1922-től a második világháború közepéig Mussolini és a fasiszta párt irányította a mindennapokat. Érdekes, hogy a ma már csak szitokszóként felbukkanó fasizmusnak a harmincas évek közepéig bizony elég jó sajtója volt a nyugati világban, és hiába volt diktatúra, az olasz nép sem lázongott. Miért és mitől működött ez a rendszer ilyen sokáig? Ezt vesszük végig ebben az adásban Andreides Gábor történésszel!
Elolvasom
94. rész: A Holokauszt a történész szemével II. (18)
Folytatódik a beszélgetés történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiájáról. Ebben a részben Dr. Kovács Tamás történésszel végigmegyünk a náci halálgyár borzalmas működésén és a Holokauszt következményein. Nem véletlen a 18-as besorolás, ugyanakkor a podcast alapvető koncepciója, hogy vagy alaposan körbejárunk egy témát, vagy sehogy. Emlékezzünk közösen, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő! Nyugodjanak békében!
Elolvasom
93. rész: A Holokauszt a történész szemével I.
A világtörténelem egyik legnagyobb tragédiáját nagyon nehéz feldolgozni, hiszen a második világháború alatt talán csak a német vezetés tudhatott a részletekről. 1945-ben azonban megindult a történelmi események feltárása, és ma már tudjuk, hogyan működött a náci halálgyár. Ebben a duplaepizódban az RTK Rendészetelméleti és történeti tanszékének tanszékvezető docense, a podcat visszatérő vendége, Kovács Tamás segít végigmenni azon a sokszor horrorisztikus folyamaton, amelynek keretében Európa zsidóságának több mint a felét kiírtotta az ipari szintre emelt hitleri népirtó-gépezet.
Elolvasom
92. rész: 2024 történelmi felfedezései
Ahogy a podcastet követők már megszokhatták, most is visszanéztünk a mögöttünk hagyott esztendő nagyobb történelmi felfedezéseire, és válogattunk belőlük itt-ott kmmentálva azokat a MNL Országos Levéltárának munkatársával, a műsor ezermester történész társszerkesztőjével, Katona Csabával!
Elolvasom
91. rész: A Vaslady
Margaret Thatcher még miniszterelnöksége előtt megkapta a Vaslady megnevezést, és a 70-es, 80-as évek egyik leghíresebb történelmi alakja lett. Vajon megszolgálta ezt a nevet? Hogyan ment bele a Falklandi háborúba és milyen terrorcselekményeket követtek el ellene? Mik az azóta is idézett híres mondatai? Hogyan formálta át először a konzervatív pártot majd saját hazáját? Ezekre és még rengeteg egyéb kérdésre ebben a részben a Mérce szerkesztő-riportere, a történész-újságíró Tóth Csaba Tibor segít válaszokat találni!
Elolvasom
90. rész: Az amerikai polgárháború
Az Egyesült Államok legvéresebb történelmi összecsapása bizony nem a világháborúk között keresendő, hanem az 1860-as években, amikor Észak és Dél egymásnak esett. A máig sokat vitatott szembenállással kapcsolatban igyekszik ez a rész sok kérdést megválaszolni, beleértve, hogy a rabszolgaság intézménye volt-e a tényleges oka a polgárháborúnak, hogy utóbbi kifejezés egyáltalán alkalmazható-e, illetve, hogy mikor is dőlt el ez a véres szembenállás. Ebben segítségünkre a Rubicon Intézet főigazgatója, és kedves visszajáró történész vendégünk, Dr. Hahner Péter volt!
Elolvasom
89. rész: Az antiszemitizmus erősödése a XX. század első felében II.
Folytatódik a beszélgetés a BTK Történettudományi Intézetének munkatársaival, Zeidler Miklóssal és Bartha Ákossal, amelyben feltárjuk a huszadik század első felének antiszemitizmusa körüli mozgalmakat, főszereplőket, és hogy a jelenség hogyan alakult át a második világháború kitöréséig. Ebben a részben az 1920-as Numerus Clausustól indulva a favédő egyesületeken és a 20-as évek végén beütő gazdasági világválságon át egészen az olyan antiszemita erőkig jutunk, akik Németországgal nem is feltétlenül szimpatizáltak.
Elolvasom
88. rész: Az antiszemitizmus erősödése a XX. század első felében I.
Az huszadik századi antiszemitizmusról leginkább Hitler és a Holokauszt juthat eszünkbe, pedig a század első felében is jelen volt egész Európában, és még azon túl is. Az évek során pedig bizonyos események hatására erősödött. Ennek megyünk utána ebben a dupla-részben, az első etapban a magyar Numerus Claususig eljutva, a két vendég, Zeidler Miklós és Bartha Ákos, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársai pedig pont egy friss kutatásból jönnek a témában, így volt bőven mondanivalójuk!
Elolvasom
87. rész: Nándorfehérvár három ostroma
Nándorfehérvár 1456-os ostroma és a világhírű magyar győzelem a mai napig a világ minden táján eszünkbe juthat, amikor a déli harangszót halljuk. Azonban nem sokkal előtte, 1440-ben is megpróbálkozott a kulcspozícióban lévő vá bevételével az oszmán birodalom, 1521-ben pedig be is vette az erődítményt. A három ostrom közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint azt, hogy mely forrásoknak hihetünk és melyek esnek túlzásokba a legendás ostromokkal kapcsolatban, Pálosfalvi Tamás, a BKT Történettudományi Intézetének Tudományos főmunkatársa tárja fel nekünk ebben az epizódban!
Elolvasom
86. rész: Mit mesél a Néprajzi Múzeum?
Misztikus szertartások nyomai és kellékei, a népművészet remekei, felújított fotók, amelyen keresztül a múlt visszanéz ránk. Legendás felfedezők filmbeillő kalandjai, ma már ismeretlen használati tárgyak, ősi és ma is élő népszokások. Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója mesél nekünk ebben a részben arról, hogy mi mindent rejt az a Városligetben található impozáns épület!
Elolvasom
85. rész: A Mohács utáni káosz
A mohácsi vész után kilátástalan, polgárháborús időszak köszöntött hazánkra. A következő 15 évben a török szultán megerősítette hatalmát, miközben Magyarországon két királyt is megválasztottak, akik közül egyik sem tudott ellenálni az Oszmán Birodalomnak. I. János és Ferdinánd végül a váradi békében felosztották az országot, de 1541-re már ez sem ért semmit. A korszak kiváló kutatója, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa, Varga Szabolcs viszi végig hallgatót ebben a részben hazánk egyik legsötétebb időszakán!
Elolvasom
84. rész: Varázslatok az ókori Rómából
A legújabb adásunkban Lassányi Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársa kalauzol el minket a Római Birodalom leleteiből kimutatható varázsvilágba, amelyben az amulettek, átoktáblák és mágikus kántálások a mindennapok részét képezték, és a többistenhittel itt-ott összefonódva egy mágikus tudománnyá váltak.
Elolvasom
83. rész: A Hackerek története
Az elmúlt 50 év egyik legnagyobb, életünk minden területét megváltoztató innovációja, az internet együtt járt azzal is, hogy megismerkedhettünk a hackerek világával. Vagy legalábbis azt hittük, hogy megimerkedünk vele, filmeken, sorozatokon és könyveken keresztül, de egyébként a mai napig egy titokzatos réteg, amelyek között épp úgy megtalálhatóak a bűnözők mint az etikus hackerek vagy az aktivisták. Az ő világuk néhány jelentős eseménye azonban történelmünkre is befolyásoló hatással volt. Honnan indultak, hogy határozzák meg magukat és mi hogy látjuk őket? A kérdésekre a választa a kibertitok jövőkutató és kibervédelmi szakember Keleti Arthur adta meg a 2024 szeptemberi Brain Bar rendezvényen a Betone színpadán, ahol élőben ment le a beszélgetés!
Elolvasom
82. rész: Szent László, a lovagkirály
Ezúttal majdnem ezer évet megyünk vissza, hogy átbeszéljük a legendákkal övezett Szent László király tetteit, fontos lépéseit, és persze azt is, hogy mi igaz a legendákból és mi nem? Tényleg lovagias volt termetben és szellemben egyaránt? Valóban rendkívüli hadvezér volt, aki elöl lovagolt a csatákban? Ezekről és még sok minden másról kaphatunk teljesebb képet a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Bácsatyai Dániel segítségével!
Elolvasom
81. rész: Magyarország a Dualizmus korában II.
Folytatódik a beszélgetés podcastünk társszerkesztőjével, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főmunkatársával, Katona Csabával a Dualizmusról. Ebben a részben szóba kerül Tisza Kálmán és Wekerle Sándor, a nemzetiségi politika egy-két hajmeresztő idézettel, a mindennapi életben tapasztalt változások és az 1905-06-os válság is!
Elolvasom
80. rész: Magyarország a Dualizmus korában I.
Az osztrák-magyar monarchia sokakban kelt vegyes érzelmet. Az 1867-es kiegyezéstől egészen az első világháború végéig a Dualizmus időszakában az ország hatalmsat fejlődött - ugyanakkor a teljes függetlenség nem jött el. Hogy mit jelentett hazánknak a kiegyezés, és hogy milyen kihívások elé nézett az 1867-es Andrássy-kormány, arról most a Magyar Nemezti Levéltár Országos levéltárának főmunkatársa és podcastünk társszerkesztője, Katona Csaba mesél a Dualizmusról szóló két részes sorozat első felében!
Elolvasom
79. rész: A Szent István kultusz nyomában II.
Folytatódik az eszmecsere államalapító királyunk nagyságáról és megítéléséről, ezúttal szóba kerül a korona kérdése, István hagyatéka, a hatalom megszilárdítása és Koppány is. A vendég ebben a részben is Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora.
Elolvasom
78. rész: A Szent István kultusz nyomában I.
Augusztus 20 környéként ezúttal államalapító királyunk és talán legnagyobbra tartott uralkodónk, Szent István kultuszának mentünk utána. Hogy tényleg olyan történelmi hős-e, mint amilyennek tiszteljük, kiderül ebben és a következő részben a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora, Zsoldos Attila szakértő segítségével!
Elolvasom
77. rész: Az Olimpiák története II.
Folytatódik a beszélgetés dr. Szabó Lajos történésszel, a Magyar Olimpia- és sporttörténeti múezeum nyugalmazott igazgatójával az olimpiákról. Ebben a részben érkeznek a bojkottok, a merényletek és a dopping, és még az is szóba kerül, hogy lehetséges-e úgy olimpiát rendezni, hogy nem megy bele tönkre az adott ország!
Elolvasom
76. rész: Az Olimpiák története I
Az olimpiák gigantikus sportünneppé váltak és a legtöbb sportágban a csúcsok csúcsát jelentik. De hogyan indult újra útjára az olimpiai mozgalom? Mit vitt tovább az ókori rendezvényekből? Hány olimpia maradt el, és mikor fejlődött a mai, grandiózus eseménnyé? Mik az elmúlt 130 év legfontosabb és legérdekesebb sztorijai? Ezen kérdésekre és még sokkal többre is választ kapunk dr. Szabó Lajos történésztől, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum nyugalmazott igazgatójától!
Elolvasom
75. rész: Mit ettünk a török hódoltság korában (16-17. század)
A nagysikerű' mit eszik és mit evett a magyar' témakör uán most egy kicsit specifikusabb kérdést járunk körbe: pontosan milyen is volt a magyar konyha, mielőtt a reformkor kitalálta, hogy akkor onnantól mit is hívunk magyaros ételeknek? Mit tartottak egészségesnek és mit kevésbé? Mit vettünk át a törököktől és ők átvettek-e bármit tőlunk? Banai Zsófia és Berta András, a témát jó ideje kutató művelődéstörténész-duó mindent megválaszol!
Elolvasom
74. rész: Trianon a történész szémével II. rész
Ebben a részben folytatjuk beszélgetésünket a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével, Ablonczy Balázs történésszel, és eljutunk a román politkáig, a párizsi békekonferenciáig, a magyar diplomácia próbálozásáig, feltesszük a nagy kérdéseket arról, hogy mit lehett volna másképp, és eljutunk 1920 június negyedikéig a végére.
Elolvasom
73. rész: Trianon a történész szémével I.
Nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája már több, mint 100 éve történt, de még mindig velünk él a mindennapjainkban, és nehéz beszélni róla. Ebben az adásban Ablonczy Balázzsal, a Trinaon 100 kutatócsoport vezetőjével megpróbáljuk a történész szemével megnézni és megérteni, hogy mi és miért történt, vagyis hogy miért bántak el ennyire hazánkkal az antant nagyhatalmak és miért nem tudtuk legalább a nemzetiségi határokat kiharcolni!
Elolvasom
72. rész: Az I. Világháborút kirobbantó merénylet
Ebben a részben Suslik Ádám főlevéltáros és történész segítségével olyan belügyminisztériumi iratokból nyerünk pontos képet a szarajevói merényletként elhíresült, végül az első világháborút kirobbantó gyilkosságról, amelyek pontosan leírják a merénylők utáni nyomozás eredményeit és nehézségeit is.
Elolvasom
71. rész: A soproni népszavazás
Ebben a részben a soproni népszavazást vesézzük ki, mely a trianonnal szembeni egyetlen tartós reviziót eredményezte hazánk történetében. Az évtizedek óta a témával foglalkozó Fiziker Róbert történész-levéltáros azt is elmondja, hogyan győzött a szavazás, miről tárgyaltak előtte a felek Velencében, és milyen fontos dolgokat felejtett el nagyvonalúan a közös emlékezet a témával kapcsolatban!
Elolvasom
70. rész: Az athéni demokrácia
Az ókori Athén demokráciájét a mai napig misztikus tisztelet övezi, miközben a tankönyveinkben és az interneten rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering arról, hogy milyen is volt ennek a rendszernek az igazi arca. Sőt, arról is, hogy egyáltalán hogyan alkult ki. Ebben az adásban közelebb kerülhetünk a válaszokhoz Dr. Németh György, az ELTE Ókortörténeti tanszékének professzora segítségével!
Elolvasom
69. rész: Az Ördög-árok története
Az Ördög-árok patak nem csak térben szeli keresztül Budát, hanem a város történelmének is fontos része volt az elmúlt évszázadokban. Műhelyek gyűltek köré, városrészeket alakított, és hozott véres tragédiát, vagy épp szépséget. Többször szabályozták, és ma már a nagy része a föld alatt van. De a meséi, történetei most a felszínre kerülnek, hála Saly Noémi művészettörténésznek!
Elolvasom
68. rész: A századforduló konteói - konteók a századfordulóról
A társadalmi szinten jelen levő összeesküvéselméletek általában jól visszavezethető oknál fogva jönnek létre, és nem volt ez másképp a századforduló környékén sem. Az már más kérdés, hoagy az akkor megjelenő konteók riasztóan hasonlítanak azokhoz, amelyek a mai kúltúrharcban is előkerülnek. Ezekről, és az egész jelenségről Pók Attila történésszel, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének munkatársával beszélgetünk ebben a részben.
Elolvasom
67. rész: II. Ulászló uralkodása
Az elmúlt kétszáz év történetírása nem mindig a legjobb fényben emlegeti a Jagelló-korszakot, amely Mátyás 1490-es halála után II. Ulászló uralkodásával köszöntött be hazánkra. A kérdés, hogy a legújabb kutatások alapján vajon igazak-e a kritikák, és egyáltalán miért válaszotta pont őt a magyar nemesség Mátyás saját fia és a Habsburg jelölt ellenében? Ezekre és megannyi kérdésre a BKT Történnettudományi Intézetének munkatársa, Horváth Richárd válaszol ebben az epizódban!
Elolvasom
66. rész: A Balaton, mint üdülőhely története
A turizmus első formája az ipari forradalommal és a polgárosodással alakult ki, és ezzel a Balaton történelmélmében is új fejezet kezdődött. Melyek voltak az első balatoni fürdőhelyek és kik jártak oda? Hogyan változott ez az évtizedek során? Miként alakultak ki az üdülővárosok? Mikor tűntek fel az illegális kártyások és a prostituáltak? Ezekre és még megannyi kérdésre a podcast társszerkesztője, valamint a Nermzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba válaszol ebben az adásban!
Elolvasom
65. rész: Mi történt MÉG 1848 Márciusában?
Az 1848 Március 15-én, Pesten történtekkel valószínüleg minden magyar tisztában van, de ahhoz, hogy a forradalom sikeres legyen, még sok nagy tettre volt szükség, és nem csak Pesten, hanem Pozsonyban, Bécsben és több nagy városban. Hogy miképp is jutottunk el a békés forradalomal az áprilisi törvényekig? A választ a korszak talál legelismertebb kutatója, Hermann Róbert történész és egyetemi tanár adja meg ebben az epizódban!
Elolvasom
64. rész: A Hidegháború (Második rész)
Folytatódik a beszélgetés a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatójával, Békés Csabával. Ebben a részben sorra kerülnek a hidegháború során bekövetkezett összecsapások, válságok, és a gazdasági versenyfutás egyenlőtlenségeiről is szó esik!
Elolvasom
63. rész: A Hidegháború (Első rész)
A második világháború után az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió egy olyan stratégiai szembenállásba került, amely létrehozott egy kétpolusú világot, és több olyan összecsapás és incidens történt, amleyben a két fél elelntétes oldalakon volt érdekelt. Ezt az időszakot mindenki hidegháborúként ismeri, de vajon volt-e veszély arra nézve, hogy ebből a harmadik világháború, ne adj' Isten egy nukleáris háború törjön ki? Mi tartozik ide, és mi nem? Ezekre és még megannyi felmerülő kérdésre is a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatója, Békés Csaba válaszol ebben az adásban!
Elolvasom
62. rész: II. András és az Aranybulla
Rengeteg kérdőjel lengi be az 1222-es Aranybulla keletkezésének időszakat: vajon tényleg egy kikényszerített okiratról beszélünk-e, és II. András tényleg egy gyenge uralkodó lett volna, akit sarokbaszorított a nemesség? Mi köze a földbirtokadománykhoz és van-e kapcsolódás az 1215-ös Magna Cartához. Az adás vendége, aki midezt megválaszolja, Zsoldos Attila, az MTA doktora, a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora.
Elolvasom
61. rész: A 30 éves háború (1618-48) II. rész
Folytatjuk a harminc éves háború kivesézését a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Kármán Gáborral. Jönnek a svédek, a franciák és ismét beszáll Erdély! Aztán persze a következményekről is szó esik.
Elolvasom
60. rész: A 30 éves háború (1618-48)
A 17-ik században egy elképesztően véres és hosszan elnyúló, több szakaszból álló kisebb világháború zajlott Európában, amelynek következtében egyes becslések szerint akár 10 millióan életüket veszthették. Vallásháború vagy német belháború, esetleg egyik sem, és mindkettő? Hogyan keveredett bele többször is Erdély, hogy jönnek ide a svédek és miért tartott ilyen sokáig, mire eljutottunk az 1648-as vesztfáliai békéhez? Ezekre a kérdésekre a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Kármán Gábor válaszol, ez a két részes adás első fele!
Elolvasom
59. rész: Az ellenreformáció
A katolikus ellenreformáció a 16-ik századtól egészen a 18-ik századig kísérte egész Európa történelmét, de vajon milyen hatással? Voltak-e ennek köszönhetően tényleges vallásháborúk? Hogy használták fel az uralkodók a szétszakadt keresztény egyház ellentéeteit? Mennyi áldozat írható a hírhedt inkvizíció számlájára ebben az időszakban? Mennyire járt külön úton hazánk? Ezekre a kérdésekre több száz évet áttekintve a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, és az ELTE-BTK Történelem szakának adjunktusa, Mihalik Béla válaszol ebben az adásban!
Elolvasom
58. rész: A hidegháború másik vesztese?
Henry Kissinger azt találta mondani, hogy "a hidegháborúnak két vesztese volt: a Szovjetúnió és Franciaország". Ebben az adásban dr. Garadnai Zoltánnal, a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárosának történészével keressük a választ arra, hogy mi ebben az igazság. De Gaulle különutas politikája vajon milyen következményekkel járt? Megérthetjük-e a hidegháború alatti Franciaországot, és azon keresztül akár a franciák mostani külpolitikáját?
Elolvasom
57. rész: A Szent Korona Kalandjai
A Szent Korona Kutatócsoportnak hála ma már rengeteg titkot ismerünk hazánk legendás ereklyéjének múltjából. Az elmúlt években két könyv is megjelent a témában. amelyekben, csak úgy, mint ebben az adásban, ezer évet utazhatunk át a Szent Koronával. A szimbolummá vált tárggyal kapcsolatban a mai napig rengeteg a mítosz, de a már ismert valóság is több történelmi regényt megtöltene, valamint egy-két kémifilmet is le lehetne forgatni belőle. Vendégünk a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Dr. Pállfy Géza.
Elolvasom
56. rész: A Horthy család hagyatéka
Az elmúlt évben robbant a hír, miszerint hazakerül a Nemzeti Leváltárba a Horthy család hagyatéka, amelyet a kormányzó menye gyűjtött össze, és unokája közreműködésével Bern Andrea történésznek lehetősége nyílt először alaposan kutatni, majd hazajuttatni a több száz levélből álló gyűjteményt. Ebben az adásban az említett Bern Andrea a vendégünk, aki mesél nekünk arról, hogy milyen új információkhoz jutottunk a tekintéyes anyagból akár Horthy Miklósról, akár az őt övezőt történelmi viltás kérdésekről, illetve a Horthy családról és annak környezetéről!
Elolvasom
55. rész: Beszélő Veszprém
2023-ban Veszprém volt Európa kultúrális fővárosa, és ennek kapcsán született meg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által elindított beszélő városok sorozat részeként a Beszélő Veszprém című könyv, amely tele van a Királynők városának korrajzaival, nagy sztorijaival, hőseinek és kétes alakjainak történetével. A könyv kapcsán beszélgetünk most Veszprém történelméről és elmerülünk nem csak a nagyobb, de a kis apró metszetekben is. Vendégünk a könyv szerkesztője, az ELTE BKT történésze, dr. Mátay Mónika.
Elolvasom
54. rész: A 100 éves háború
Minden idők leghosszabb háborújának is szokták nevezni a franciák és angolok közötti, 1337-től 1453-ig tartó szembenállást. A 100 éves háború, amely igazából 116 évig tartott, több, mint 3 mllió áldozatot követelt a csatatéren. Több generáció harcolt egymás ellen, uralkodói dinasztiák cserélődtek, de a mai Franciaország területén a felek kisebb-nagyobb kihagyásokkal újra és újra összecsaptak? Hogy miért hívjuk 100 éves háborúnak, hogy mi volt az elnyúló szembenállás oka, és hogy miként jött a képbe a Szent Johannaként is ismert Jeanne d'Arc, arról a Debreceni Egyetem történésze, Bárány Attila mesél ebben az adásban!
Elolvasom
53. rész: 2023 Történelmi felfedezései
Ebben a részben a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa és a podcast társszerkesztője, Katona Csaba veszi végig Gáborral, hogy 2023-ban mire volt érdemes figyelni a történelem kedvelőinek és a történész-szakma mi egyébre lett még figyelmes!
Elolvasom
52. rész:Az északi típusú demokrácia kialakulása
Sokszor halljuk hazánkban, hogy érdemes lenne követni a finn modellt, vagy céként kitűzni a skandináv demokrácia vívmányait. De miről is beszélünk tulajdonképpen. Hogyan alakultak ki az északi országok jóléti államai, és mennyire követhető, ami ott történt? Hogyan tudta majdnem utolérni Finnország nyersanyagokban jóval gazdagabb szomszédait? Ezen kérdésekben Welker Árpád törénész siet a segítségünkre ebben az adásban!
Elolvasom
51. rész: A reneszánsz ember, avagy hogyan váltottuk le a középkort?
A legújabb adásunkban Szilágyi Emőke Rita, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa segít megérteni, mit nevezünk reneszánsznak, és hogy a kultúrtörténet ezen szakasza vajon mennyiben is váltotta le a középkort, illetve külön kitérünk arra, hogy Mátyás udvara után hogyan élt tovább a humanista hagyomány hazánkban!
Elolvasom
50. rész: A goebbels-i propaganda 9 találmánya
Ebben az adásban arról tudhatunk meg többet, hogy a názi propaganda, élén a propaganda-miniszter Paul Joseph Goebbelsszel, miként tudta milliók agyát kimosni. A náci uralom, amely népirtásokért felel, nemcsak grandiózus háborús bűneivel, hanem a modern politkai propaganda lerakásával is olyan teljesítményt ért el, amit talán azóta is szeretnénk, ha nem történt volna meg. Ehhez pedig vizionárius, új eszközökre és mindent elsöprő elkötelezettségre volt szükség. A társadalmat átformáló gépezet trükkjeit Puzsér Róbert kritikus, történész, író, publicista segítségével járjuk körbe.
Elolvasom
49. rész: Henry Kissinger
Lelketlen machinátor, vagy a nagyobb rossz megakadályozója? Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok korábbi külügyminisztere és diplomatája egy igazán megosztó személyiség volt. Nem rég bekövetkezett halála okán most megvizságljuk a 100 évig élt nagy tanácsadó életútját és örökségét a BTK Töténettudományi Intézetének történészével, Romsics Gergellyel.
Elolvasom
48. rész: A Rákóczi-szabadságharc
Az előző rész folytatásaként ebben az adásban eljutunk a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásáig, majd végigvesszük, mi vezetett először a térnyeréshez, majd a kudarchoz, és a végén még Rákóczi örökségéről is elgondolkodunk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészével, Mészáros Kálmánnal!
Elolvasom
47. rész: A Rákóczi-szabadságharc előzményei
Ahhoz képest, hogy a 17-ik század végére az országunk majdnem teljesen megszabadult a több, mint 150 évig itt tartózkodó oszmán birodalomtól, öröm és fellélegzés helyett elég hamar, 1703-ban kirobbant a Rákóczi féle szabadságharc... Hogy ez miért történt? Nos, ehhez meg kell értenünk, milyen állapotban volt Magyarország akkor, milyen viszonyban volt a nemesség a bécsi udvarral, milyen terhei voltak a jobbágyoknak és persze azt is, hogy ki is volt az a II. Rákóczi Ferenc, és hogy keveredett később a felkelés élére! Két részes sorozatunk első felében ezeket a témákat térképezzük fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársával, Mészáros Kálmánnal!
Elolvasom
46. rész: BUDAPEST 150
Fővárosunk az adás kijövetelének napján, 2023 november 17-én ünnepli 150-ik évfordulóját. Ebben a részben a podcast segédszerkesztőjével, Katona Csaba történésszel kalandozunk el egy kicsit Budapest százötven éves történelmében!
Elolvasom
45. rész: A Kaukázus modernkori története
Sajnos az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin konfliktusok árnyékában egy harmadikról is hallhattunk 2023 őszén, az örmények ugyanis tömegesen kezdtek menekülni az Örményország és Azerbajdzsán között egy évszázada vitatott hegyi karabach területéről. Honnan ered ez a konfliktus? Miért forrong időrőrl időre a Kaukázus? Mi történt az örmény holokauszt óta az örményekkel? A sok kérdésre Gyóni Gábor, az ELTE Kelet-Európa tankszékének adjunktusa válaszol ebben az adásban!
Elolvasom
44. rész: A magyar horrortoposzok története
Bár manapság leginkább az északi mitológia horrorlényei töltik meg a képernyőket, a magyar néphagyomány sem szűkölködik ijesztő lényekben vagy történetekben. A lidérc, a mumus vagy a mesék darabolós gyilkosai bizony felvennék a versenyt nem csak a vámpírokkal, de még jó néhány szörnnyel is. Ebbe a világba nyerünk most betekintést Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó segítségével!
Elolvasom
43. rész: Izrael modernkori történelme II.
Folytatódik a beszélgtés Dr. Kovács Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Karának történészével. Ezúttal Izrael elmúlt 50 évének fontosabb eseményei között vájkálunk, és külön fókuszt kapnak azok az események, ami a 2023 őszén kirobbant konfliktust segítik megérteni.
Elolvasom
42. rész: Izrael modernkori történelme I.
2023 Ősz. Sajnos megint azt halljuk a hírekben, hogy kirobban a konfilktus a Közel-Keleten. Hogy érteni és értelmezni tudjuk a történéseket, bizony itt is a dolgok mélyére kell ásni. Kik, mikor és miért alapították meg a zsidó államot? Hogyan reagált erre az arab világ, kikkel volt Izraelnek konfliktusa, és kikkel közeledtek az álláspontok? Hogyan alakult ki a gázai övezet és Ciszjordánia? Hogyan kezelte Iztrael a palesztinokat? Ezernyi kérdés, amelyre ebben az adásban Dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának történésze válaszol!
Elolvasom
41. rész: Akik Romániában találták magukat
Trianon után az erdélyi magyarok kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy már Romániának hívják a földet, ahol oly régóta élnek. Hogyan ment végbe az országváltás és mit követeltek meg tőlük? Hova telepítettek be románokat? Hogy tudták érvényesíteni az érdekeiket a hirtelen kisebbségivé lett magyarok? Ezekre a kérdésekre Dr. Fodor János, a Babes-Bólyai tudományegyetem Történelem- és Filozófiakar Magyar Történeti Intzétének történésze válaszol!
Elolvasom
40. rész: A gulágok világa
A szovjet gulágok és nemzetközi hadifogolytáborok világába főként a második világháborút követően rengeteg magyar honfitársunk került el, sokszor több ezer kilométerre saját hazájától. Hogyan lehetett túlélni a gyakran embertelen körülmények között? Milyen volt a kényszermunka, mit ettek és hogy bántak velük? Miért kellett nagy- és dédszüleink százezreinek elszenvedni ezt a kegyetlen sorsot? Ezekre és sok más kérdésre is Dr. Stark Tamás, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa válaszol.
Elolvasom
39. rész: Az első modern háború II. rész
Ebben a részben folytatjuk a beszélgetést Németh Balázs hadtörténésszel az első modern háborúként is aposztrofált Porosz-Osztrák szembenállásról. Nem csak a csaták alakulását, de a hadviselésben bevetett újítások szerepét is megismerhetjük!
Elolvasom
38. rész: Az első modern háború I. rész
Az ipari forradalom a hadviselés művészetére is óriási hatással volt, és talán pont azért hívják az 1866-os porosz-osztrák háborút az első modern háborúnak, mert itt már az újítások (is) döntötték el ezt a szembenállást. De vajon mik voltak ezek a faktorok? És a magyarokat is soraiban tudó osztrák hadseregnek lehetett-e volna esélye? Ezekről egy igazi hadtörténésszel, Németh Balázzsal beszélgetünk ebben az adásban.
Elolvasom
37. rész: A faji megkülönböztetés rendszere - Apartheid Dél-Afrikában
Mai szemmel talán hihetetlennek tűnhet, hogy Nelson Mandela 1994-es megválasztásáig a világ egyik legjobb életszínvonalú országában rasszok szerint osztották a szavazati jogokat, és útlevéllel kellett az uralkodó réteg földjére lépni valakinek a saját országán belül. Hogy alakult ki a faji megkülönböztetés rendszere Dél-Afrikában, és miért tarthatott ilyen sokáig? Kik gyakoroltak nyomást az irányító rétegre és hogyan tudott egy ilyen, nem egyszer terrort is alkalmazó rendszer békésen megszűnni? Búr Gábor történész és Afrika-kutató válaszol ezekre a kérdésekre, és még sok másra is!
Elolvasom
36. rész: Afrika történelme
A történelemkönyvek lapjain az ókori Egyiptom után bizony sokáig hiába keresünk információt Afrikáról, és még a rabszolgakereskedelem, majd a kolinizáció idején is csak a lap szélén érdemes nézelődni az európai nagyhatalmak tevékenységének kiegészítőjeként. De mi is történt az emberiség bölcsőjének mondott kontinensen az elmúlt kétezer évben? Ebben az adásban vázlatosan végigvesszük a fontosabb dolgokat Búr Gábor történész és Afrika-kutató segítségével!
Elolvasom
35. rész: A mese és a mesemondók története
Ma valahogy az a közös tudásunk, hogy a mesék gyerekeknek szólnak. Sokan tudják azt is, hogy milyen jó hatással van, ha olvasunk nekik, és arra alszanak el. Csakhogy a történelemben - akár hazánkban, akár a világon bárhol - a mese a mesemondók előadásában ennél jóval többről szólt. Hogy mi mindenről? Ennek a felfedezésében segít nekünk Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó!
Elolvasom
34. rész: Elkerülhető lett volna a Mohácsi vész??
Az 1526-os nagy csatavesztés az oszmán birodalom ellen - nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája a történelemben. De vajon elkerülhette volna-e az ereje végén járó Magyarország a vereséget? Lehetett-e volna másképp szerveződni, másképp vagy épp máshol harcolni? Nekünk tényleg Mohács kellett? Ezekre a kérdésekre Varga Szabolcs a BTK Történettudomány Kutatóintézetének főmunkatársa segít választ találni!
Elolvasom
33. rész: Dózsa György - Parasztfelkelő vagy rablóvezér?
A Dózsa Györgyről elnevezett utcák, terek, stb. mennyisége alapján könnyen hihetnénk, hogy történelmünk egyik nagyja, vagy pozitív hőse volt Dózsa György. 1514-es felkeléséről ráadásul egészen elképesztő adatok is keringenek, és a történelemkönyvek is átvettek belőlük párat. De mi igaz a nagy parasztfelkelés mítoszából? Az urak ellen fellázadó hős Dózsa képe miért él bennünk? Hogyan végezték ki valójában? A rengeteg felmerülő kérdésre C Tóth Norbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője válaszol!
Elolvasom
32. rész: Ember és erdő története
Különleges témával térünk vissza a nyári szünetről! A környezetvédelem az elmúlt 20-30 évben lett igazán forró téma, és a politikusok csak úgy dobálóznak a jelszavaival, mikor ígérgetni kell. Ám a téma egyáltalán nem új keletű, az erdő és tájvédelem gondolata például már több, mint 100 éves, és ennél is régebben felismerte az emberiség, hogy nem termelhetjük ki nyakló nélkül a fákat. Hogy alakult mindez ki a világban, és hogyan hazánkban? Mióta tudjuk, hogy nem kéne kiírtani az amazonasi őserdőket? Mikor és miért hoztunk létre tájvédelmi körzeteket? Hogy lettünk akácnagyhatalaom és mik azok az Erzsébet-ligetek? Ezekre és még sok más kérdésre válaszol ebben az adásban Balogh Róbert környezettörténész!
Elolvasom
31. rész: Mit mutattunk a világnak a két háború között?
A Magyar Nemzeti Múzeum a világkiállításokról tart tárlatot, ebben a részben pedig a Múzeum munkatársával, Gál Vilmossal vesszük végig, mire voltak büszkék a magyarok a két világháború között a Horthy-korszakban, és mit mutattak be a világkiállításokon!
Elolvasom
30. rész: Élet a keleti fronton
A második világháborúban a keleti fronton harcoló magyar katonákról talán már csak a Don-kanyar veszteségei jutnak eszünkbe, pedig 1941 és 44 között sok százezer honfitársunk élt és halt a keleti fronton, sokszor több, mint egy évre elszakítva szeretteitől. Vajon hogy jutottak ki és milyen kultúrsokk érte őket a meghódított területeken? Mikor fordult a háború, hogy menekültek el a Don-kanyarból? Miként viselkedtek a civilekkel, és hogy tartották a kapcsolatot az otthoniakkal? Ezekre a kérdésekre Fóris Ákos, az ELTE Történelem Segédtudományai tanszék oktatója és a Clio Intézet történésze segít választ találni!
Elolvasom
29. rész: A cigányság története
A romák helyzete magyarországon egy tabukkal terhelt téma, pedig milyen jó lenne megérteni egymást. Ebben sokat segít, ha megismerjük a történetüket, hogy honnan jöttek, milyen értékeik vannak és milyen nehézségekkel néztek szemben az elmúlt 2-300 évben hazánkban. Ezen témákat tárjuk fel ebben az adásban tabuk nélkül a történész-néprajzkutató Kardos Ferenccel!
Elolvasom
28. rész: Horthy a történész szemével II.
Folytatódik a beszélgetés Turbucz Dáviddal, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával. Ebben a részben kiderül, mennyire tartotta fontosnak Horthy a reviziós törekvéseket, mit gondolt a zsidókról, hogyan reagált a Holokausztra és hogy sodródott vele hazánk a második világháborúba!
Elolvasom
27. rész: Horthy a történész szemével I.
Kevés szélsőségesebben megítélt vezetője van hazánknak az elmúlt 100-150 évből, mint Horthy Miklós. De mit mond a történettudomány? Mit mondhatunk ki a két világháború között kormányzó, a második nagy háborúba az országot belléptető Horthy Miklós tevékenységéről. Ebben a részben a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Horthy-kultuszt és időszakot hosszú évek óta kutató Turbucz Dávid siet a segítségünkre. A téma annyi kérdést tartogat, hogy két részben hallhatjátok, ez most az első fele!
Elolvasom
26. rész: Mit iszik és mit ivott a magyar?
Ezúttal Katona Csaba, a podcast segédszerkesztője kalauzol el minket az alkoholfogyasztási kultúránk történetének elmúlt 250-300 évébe. Természetesen nem futunk el az alkoholizmus kérdése elől sem, és emellett kiderül végre, hogy most akkor sörös vagy boros nemzet vagyunk, illetve, hogy miért van pechünk és hogyan kerül a csizma az asztalra!
Elolvasom
25. rész: A vasfüggöny (és ami mögötte volt)
Egyszerre volt szimbolikus és fizikai határ a keleti blokk szélén a Vasfüggöny. Persze, így is sokan átszöktek, de sokan meg is haltak, miközben megpróbáltak átkelni rajta. Milyen verziói voltak? Hogyan emigráltak annyian 56-ban? Mikor őrizték legszigorúbban a határt? Ezekre a kérdésekre Gecsényi Lajos levéltáros-történész segít válaszokat találni!
Elolvasom
24. rész: Lengyel-Magyar, két jóbarát (?)
Sokan ismerik a versikét: Lengyel-Magyar, két jóbarát, együtt harcol, s issza borát! De honnan jön a barátságunk a lengyel néppel? És tart még? Vajon ez csak egy mondás a történelem ködéből, vagy a 48-as forradalom után is van benne tartalom? Mitrovits Miklóssal, a BTK Történettudomány Intézetének munkatársával ebben a részben végigvesszük az elmúlt 250 év közös történeteit!
Elolvasom
23. rész: Nemzeti Nagyjaink Akcióban! - A Reformkor
Ha visszanézünk a magyar történelemben, kevés olyan, mindenki által egyaránt ünnepelt időszak van, mint a Reformkor. A 19 század első felében ugyanis olyan megújulási törekvések ütötték fel a fejüket a magyar arisztokrácia és politika világában, amelyek több szempontból szinte példátlanok Európában. De mitől reformkor a reformkor? Mik a nagy eredményei és mi az, ami csak később, vagy egyáltalán nem teljesült? Szechenyi és Kosshuth képviselték szinte az egész országot arisztokrataként? Ezekre a kérdésekre az ELTE-BTK történész-oktatója, Fónagy Zoltán segít választ találni!
Elolvasom
22. rész: Cselédek vagy rabszolgák?
A cselédség intézménye több, mint 1000 éven át velünk volt, és elméletileg egy jó 60-80 éve megszűnt. Vajon van-e még ma is nyoma a társadalmunkban? Mi volt egy cseléd igazi feladata és ki állt cselédnek? Miben különbözött egy angol cseléd élete egy magyarétól? Milyen hasznot húzhattak a cselédek a munkájukból és hogyan használták ki őket? Ezen kérdésekre segít választ keresni ebben az epizódban a témát már több éve kutató történész, Trádler Henrietta!
Elolvasom
21. rész: Ha a Vatikán machinál
A pápai állam összeomlása óta a Vatikán diplomáciai eszközökön keresztül próbálja elérni céljait. Az egyik ilyen eszköz a pápalátogatás, de ott vannak még a nyilatkozatok és egyezmények is. Hogyan egyezett ki a pápaság Mussolinivel? Hogy verte át Hitlert? Tényleg egyik félnek sem segített a Vatikán a második világháború alatt? Ezekre a kérdésekre a BTK Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Fejérdy András segít választ találni!
Elolvasom
20. rész: Amire senki nem akar emlékezni - A Tanácsköztársaság
Történelmünkben mindössze pár hónap jutott az első kommunista kísérletnek, amelyet 1919-ből Tanácsköztársaság néven ismerünk. Az emlékezetpolitika az elmúlt száz évben diszkréten szemet huny a proletárdiktatúra eme rövid szakasza felett, vagy épp démonizálja azt. De milyen volt valójában Kun Béla renszere? Voltak-e pozitívumai? Mennyire volt kegyetlen a Vörös Terror és miért halt el ilyen gyorsan és csendesen a Tanácsköztársaság? A válaszokat Csunderlik Péter történésszel kutatjuk fel!
Elolvasom
19. rész: Hihetetlen Történelem
Három ember, három tőlük látszólag független sztori, egy pár sorsfordító mozzanat vagy épp őrült ötlet és egy kérdés: miért fontos nekünk a történelem? A vendégek a Hihetetlen Történelem Podcast házigazdái, Bujk-Földesi Tünde és Bujk András. Ők is, és Rédai Gábor is hoz egy történetet, amin keresztül elmondják, miért szeretnek kalandozni a mögöttünk hagyott időkben!
Elolvasom
18. rész: Nagy Magyar Uralkodók - III. Béla
Folytatódik a nagy magyar uralkodókat megismerő és osztályzó sorozat, ezúttal a BTK Történettudományi Intézetének XII. századdal foglalkozó munkatársa, Bácsatyai Dániel segít felfedezni ennek a forráshiányos időszaknak az - Európa szerte - egyik legnagyobb uralkodóját!
Elolvasom
17. rész: A magyar konyha története
Paksa Rudolf gasztrotörténesz ebben az adásban garantáltan több meghökkentő információt csepegtet el, mint azt valaha is el tudnánk képzelni a magyar konyha történelméről. Hogyan ettek marhát a honfoglalók? Ettünk-e csigát? Honnan a nagy halászléverseny? Milyen régi a töltöttkáposzta? Milyen volt a sztyeppei barbecue? Ehhez csak jó étvágyat és sokkoló érdekességekben gazdag időtöltést kívánhatunk!
Elolvasom
16. rész: Hőseink mészárszéke - Szigetvár ostroma
Szigetvár 1566-ban elesett. Nem ez volt az egyetlen erődünk, amely nem tudott a töröknek ellenállni az hódoltság első 100 évében, mégis Zrínyi Miklós és katonái kirohanását számtalan művészeti alkotás és a közös emlékezet is megőrizte. Mi késztette erre Zrínyit? Miért volt fontos Szigetvár bevétele a törököknek? Milyen politikai játszmák zajlottak a korban magyar, illetve török oldalon? Történelmünk egyik leghíresebb hősi vereségét és a kor viszonyait a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával, Varga Szabolccsal fedezzük fel újra.
Elolvasom
15. rész: A szabadságharc hősei és hibái
Ebben a részben a szabadságharcra koncentrálunk, amelyről sokkal kevesebbet hallunk március 15 körül, mint a békésen végbenő forradalomról. Vajon milyen nemzetközi erők kényszerítették ki a harcot? Jó döntéseket hozott-e a magyar kormány? Minek köszönhető a hősies tavaszi hadjárat? Nyerhettünk volna, ha nem jönnek az oroszok? Ezekre a kérdésekre a Magyar Történelmi Társulat elnöke, Hermann Róbert segít választ találni!
Elolvasom
14: rész: Milyen volt a Vadnyugat?
Ebben a részben megnézzük, mi igaz a vadnyugati hősök, hírhedt rablók, aranykeresők és rajtaütő indiánok legendáiból. A podcast vendége a Rubicon Intézet főigazgatója, Hahner Péter, aki könyvet is írt a témában!
Elolvasom
13. rész: A tévézés története Magyarországon
A televízióadás csak 1957-ben indult kishazánkban, de a 70-es, 80-as évekre már az egyik domináns elfoglaltságunk lett. Vajon mennyire voltunk lemaradva a nyugati világtól ebben a tekintetben? Hogyan bővült először a műsorpaletta, majd a csatornaválaszték? Mit okozott a rendszerváltás és a kereskedelmi TV megjelenése? Ezekre a kérdésekre Valuch Tibor kultúrtörténész segít nekünk választ keresni!
Elolvasom
A rendszerváltók kommunista Hőse
Ebben az epizódban arra a kérdésre próbálunk meg választ találni, hogy a hithű kommunista Nagy Imre hogyan válhatott a rendszerváltók egyik ikonikus hősévé, és miért bírt olyan nagy jelentőséggel az újratemetése. A vendég Rainer M. János, aki valószínűleg a világ legnagyobb Nagy Imre szakértője, és az egykori miniszterelnök monográfiájának szerzője.
Elolvasom
Elkerülhetetlen volt a II. Világháború?
Ezúttal a Pécsi Egyetem tanárával, Hornyák Árpáddal mélyedünk el a két világháború közötti hatalmi játszákba. Hogyan sodródtak át kisebb és nagyobb országok egyik oldalról a másikra? Mennyire hoztak tarthatatlan állapotokat az egyoldalú békediktátumok? Ki kivel akart szövetkezni, és végül hova sodródott? Ezt az epizódot külön ajánljuk az érettségire készülőknek is, mert velősen foglalja össze az időszak politikai dinamikáját és összefoglaló képet ad arról, hogy jutunk el a második nagy háborúig.
Elolvasom
Botrányok, viták a történelemkutatásban
Milyen botrányok, nyilvános viták borzolták a történész-szakma és a történelmet szerető nagyközönség kedélyeit az elmúlt években? Lehet, a celebek álviszályai még akaratlanul is előbb eljutnak a fülünkbe, mint ezek a néhol fontos és szakmai, néhol pedig btorányos és szakmaiatlan intrikák. Ismét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba volt a podcast vendége, és mesélt is pár vitás kérdésről az elmúlt évekből.
Elolvasom
Nicolae Ceausescu, a román terrortitkár
A firenzei egyetem docense, Stefano Bottoni segít ebben az adásban feltárni a Ceausescu-korszakot, amelynek az eleje még egy népszerű kommunista vezért, a vége pedig egy őrületbe hajló diktátort tár elénk, és fontos hozzátenni, hogy a romániai magyarok különösen megérezték ezt az átmenetet.
Elolvasom
Jézus, mint történelmi személy
Jézus alakját és tanításait még az is ismeri, aki nem keresztény. Azonban az elmúlt 20 évben többen megkérdőjelezték, hogy egyáltalán köztünk járt-e. Ebben az adásban Nagy Gergely református teológussal sorra vesszük, mi mondatja azt a történészekkel, hogy Jézus történelmi személy volt!
Elolvasom
Nagy Magyar Uralkodók - Mátyás király II. rész
Folytatjuk Mátyás király kibeszélését, ám ebben az epizódban már nem csak azon van a hangsúly, hogy megismerkedjünk vele, hanem Horváth Richárddal le is osztályozzuk a teljesítményét.
Elolvasom
Nagy Magyar Uralkodók - Mátyás király
Egy új sorozat keretében vizsgáljuk meg a nagy magyar uralkodók teljesítményét, elsőként Mátyás Királyt ismerjük meg. Segítségünkre lesz Horváth Richárd, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa!
Elolvasom
Szabadság? Egyenlőség? Testvériség?
A nagy francia forradalom három jelszava máig belégett a nyugati társadalom gondolkozásába. Vajon mit jelentettek akkor ezek a szavak? Mit sikerült akkor és azóta megvalósítani belőlük. Rédai Gábor vendége a Rubicon Intézet Főigazgatója, és a téma avatott szakértője, Dr. Hahner Péter.
Elolvasom
A századfordulós polgári társadalom prűdsége és kétszínűsége
A viktoriánis erkölcs természetesnek tekintette a bordélyházakat, közben a nem ott dolgozó nőket teljes önmegtartóztatásra kényszerítette. De hogy maradhatott ez a kétszínűség jelen az életbünkben még bőven túl a viktoriánus koron is? Válaszolt-e erre a szexuális forradalom. A podcast segédszerkesztőjével, Katona Csabával beszéljük át ezeket a kérdéseket!
Elolvasom
Műsorvezető
Rédai Gábor rádiós és televíziós műsorvezetőként, rapperként és a Keleten-Nyugaton podcast egyik házigazdájaként is szólt már a magyar emberekhez, 2022 decemberétől pedig a Betone Studio Itt és Akkor podcastjében történelmi kérdésekről beszélget szakértő vendégeivel.
