Yayoi Kusama húszévesen hagyta el Japánt, és New Yorkba költözött. Gyorsan belecsöppent az amerikai művészvilágba, és hamar felismerte, a közegben szinte azonnal beskatulyázzák az embert. Ő azonban nem címkékre vágyott, hanem szabadságra. Már gyerekkorában különösen érzékelte a világot. Hallucinációi voltak: pöttyöket, ismétlődő mintákat látott mindenhol. Ami másnak ijesztő lett volna, azt ő alkotóenergiává formálta, látomásait nem elnyomta, hanem beépítette a művészetébe. Kusama „pöttyös univerzuma” ma már világszerte ismert. A művészt nem a népszerűség hajtotta, hanem az a belső kényszer, hogy a saját valóságát – minden ismétlődésével és szorongásával – láthatóvá tegye.
Ha érdekel a teljes sztori, itt tudod meghallgatni!
Új-Zélandon, a maori kultúrában a tetoválás nem divat vagy dísz, hanem társadalmi nyelv. A moko, az arctetoválás a bőrön hordott történet, a személy identitásának legfontosabb része. Az egyedi minták elárulják…
