Dragomán György: Rendszerújra
Nyáry Krisztián ajánlója
„Fogunk még látni durva technológiai diktatúrákat” – jövendölte Dragomán György a Rendszerújra című novelláskötetének bemutatóján.
A külföldön legismertebb, több tucat nyelvre fordított kortárs magyar prózaíró elsősorban két regényének, a Fehér királynak és a Máglyának köszönheti népszerűségét, de pályája kezdete óta ír elbeszéléseket is.
Szívesen próbálja ki magát olyan műfajokban is, amelyeket a kritika szeret a szórakoztató irodalom kategóriájába sorolni, és ezzel egyszersmind be is bizonyítja, hogy a művészeti érték nem zsáner kérdése.
A tizenöt év terméséből válogatott kötet számos darabja a sci-fi műfajába tartozik, és valamilyen nyomasztó jövőbeli társadalomban játszódik, – hol lepusztultan rozsdásodó, hol neonfehéren hideg világokban.
A címadó novella hősének a retinájára vetíti ki a rendszer az aznapi kötelező gondolkodni valót. Rendesen el is végzi a hatalom szabta szellemi rutinfeladatokat, de közben szabadulni akar ő is, mint a könyv csaknem valamennyi szereplője.
De a rendszer csak nehezen törhető fel, és nagy árat kell fizetni érte.
