Címlap

Ahol a művészet találkozik a mindennapokkal: Bemutatkozik a Müpa Artéria podcastja

2026.09.24.


Background
share close

Google Itt állítsd be, hogy a Betone az elsők között legyen a Google híreiben ›

 

Mi köze a művészetnek a hétköznapi életünkhöz, és hogyan válik a saját valóságunk a kultúra részévé? A Müpa és a Betone kéthetente jelentkező podcastja, az ARTÉRIA pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ Csorba Lóci műsorvezetésével. A beszélgetéssorozat elsődleges célja, hogy megtalálja azokat a közös pontokat, amelyek összekötik az alkotót a befogadóval, a művészetet pedig a hallgatók saját mindennapjaival.

Emberi hangon a kultúráról

Az ARTÉRIA nem egy elvont, szakembereknek szóló akadémikus beszélgetés. A műsor alapelve, hogy a művészeti kérdéseket érthető, emberi nyelvre fordítsa le, így a hallgatásához egyáltalán nincs szükség előzetes szakmai tudásra. A produkció infotainment jellegű, vagyis tartalmában mély és elgondolkodtató, formájában viszont közvetlen, kötetlen és könnyen érthető. Az adások kifejezetten interdiszciplináris szemléletet követnek, így egy-egy kiválasztott téma sokszor nemcsak kulturális, hanem pszichológiai, biokémiai és társadalmi oldalról is megvilágításba kerül. Az ARTÉRIA nem egyetlen művészeti ágra vagy a klasszikus zenére fókuszál, hanem az általános emberi élményre.

Sokszínű témák és elismert vendégek

A kéthetente megjelenő adásokban a hazai kulturális és tudományos élet legmeghatározóbb alakjai fordulnak meg. Csepelyi Adrienn zenei újságíró és Dr. Honbolygó Ferenc pszichológus segítségével a zene és az agy kapcsolatát, a dallamtapadást és a nosztalgikus időutazást járják körül a műsorban. A tudatmódosítás és az alkotási folyamat bonyolult viszonyáról a zenész Bérczesi Róbert mesél, csakúgy, mint a függőséggel vívott küzdelméről és a józan dalszerzésről, miközben Dr. Zacher Gábor toxikológus a szerek biokémiáját és generációs hatásait világítja meg. Bősze Ádám zenetörténész és Nyáry Krisztián író-irodalomtörténész a művész magánélete és a műalkotás szétválaszthatóságát elemzik példákon keresztül, míg Hrutka Róbert és Fazekas Gergely a zene manipulatív erejét és a TikTok által átformált popdalokat vizsgálják. A rajongás pszichológiáját Kertész Csaba pszichológus és Lévai Balázs rendező, producer, újságíró tárja fel Petőfitől Taylor Swiftig, az ihlet természetét Vida Kamilla újságíró és költó, valamint és Dr. Kőváry Zoltán pszichológus kutatja, a tehetség és a siker összefüggéseit Dr. Gyarmathy Éva pszichológus és Verebély Marcell, az RTL kreatív vezetőjével elemzi, míg generációs kérdésekről Poós Zoltán író-költő és Bereczki Enikő generációkutató beszélget.

Izgalmas kulisszatitkok az adásokból

A beszélgetések során számos meglepő tudományos és kulturális érdekesség is felszínre kerül. Megtudhatjuk például, miért stimulálja másként a neurodivergens agyat a K-pop, mint a klasszikus zene, és miért aktiválódnak az agyunk mozgató területei még akkor is, ha teljesen mozdulatlanul ülünk egy koncerten. A műsor rávilágít arra is, hogy az algoritmusok korában miért tűntek el a mai popslágerekből a hosszú bevezetők és a fokozatos halkulások. Mindemellett a koncertek semmivel sem pótolható jelenlét élménye és a digitális képernyőfüggőség ellentéte is hangsúlyos szerepet kap.

Az Artéria epizódjai kéthetente jelennek meg, és elérhetőek a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcasten, valamint az összes ismert podcast-lejátszó platformon.

Hányszor érezted már úgy, hogy rengeteg energiád megy el a kimondott vagy kimondatlan elvárásoknak való megfelelésre? Hogy a munkahelyeden, a családban vagy épp a közösségi médiában annyiféle szerepben kell helytállnod, hogy a végén már azt sem tudod, ki is vagy valójában? Evolúciós örökségünk, hogy a túlélés érdekében vágyunk a valahová tartozásra, és agyunk nagyon érzékenyen reagál az elutasításra. Sokszor nem is a konkrét kiközösítéstől félünk, hanem attól, hogy elveszítjük a kapcsolatainkat, a biztonságunkat és az elfogadottságunkat. De mi történik akkor, ha a közösséghez tartozásért cserébe épp önmagunkat veszítjük el?

Rate it
Előző bejegyzés